Demokráciacsipeket gyárt a TSMC Arizonában
Tajvan nagy reményeket fűz ahhoz, hogy az Egyesült Államokkal közösen gyártsok demokráciacsipeket – jelentette ki Caj Jing-ven, a sziget elnöke a tajpeji látogatásra érkező Doug Ducey arizonai kormányzónak a Reuters cikke szerint.
„A tekintélyelvű rendszerek terjeszkedésével és a gazdasági kihívásokkal szemben Tajvan igyekszik megerősíteni az Egyesült Államokkal való együttműködést a félvezető- és más csúcstechnológiai iparágakban” – mondta Caj Jing-ven az amerikai politikusnak.
Válaszul a republikánus Ducey kijelentette, hogy Arizona kiáll Tajvan mellett.
A kormányzó a legutóbbi az Egyesült Államokból érkező tisztviselők sorában, miután Nancy Pelosi látogatása miatt kisebb nemzetközi válság robbant ki. A világ legnagyobb félvezetőgyártója, a három nanométeres csipek tömegtermelését hamarosan megkezdő TSMC 12 milliárd dollár értékben épít üzemet Arizonában.
Az USA délnyugati részén elhelyezkedő, több mint hétmilliós tagállam más szempontból is fontos Tajpejnek, mivel itt képzik ki a sziget pilótáit F–16-os vadászgépek használatára. Caj szerint az amerikai üzem segíti a biztonságosabb és ellenállóbb ellátási láncok kiépítését.
„Alig várjuk, hogy közösen gyártsunk demokráciacsipeket, hogy megvédjük demokratikus partnereink érdekeit és nagyobb jólétet teremtsünk”
– jelentette ki a sziget vezetője.
Ehhez kapcsolódik, hogy az amerikai kormányzat felszólította a nagy csipgyártó vállalatokat, hogy a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához használható félvezetőket ne exportálják Kínába. Washington ezzel akarja elkerülni, hogy Peking katonai célokra használja fel az amerikai technológiát.
Így lett független Tajvan
A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.
Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét.
A saját kormányzatot fenntartó, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti, és a világon mindössze 14 ország ismeri el függetlennek. Peking szorgosan dolgozik azon, hogy ez a szám tovább csökkenjen.
A jelentőségét három tényező adja: a Kína és a sziget között húzódó Tajvani-szoros a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonala, valamint a sziget birtoklásával a kínai haditengerészet kijuthatna a Csendes-óceánra.
Ha pedig Tajvan valamilyen módon egyesülne a szárazföldi Kínával, akkor Peking teljesen uralma alá vonna a félvezetőipart, és hozzájutna a legfejlettebb technológiához.
Egy esetleg kínai–tajvani háború esetén brutális csiphiány lépne fel. Érdekes adalék, hogy a szigeten zömében kínaiak élnek, ők azonban elsősorban tajvaninak vallják magukat. Amit még érdemes tudni, hogy Tajvan mellett más, kisebb szigetek is Tajpej fennhatósága alatt állnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.