A benchmark amerikai olaj határidős jegyzése 89 dollár körülire esett csütörtökön napközben, míg a brent ára 95 dollárra csökkent. Az északi-tengeri olajfajta augusztusban 12 százalékot esett. Nagy utat jártak be az árak az idén: tavasszal egészen 120 dollárig drágult az olaj, ugyanis a befektetők attól féltek, hogy jelentős hiány alakul ki a globális gazdaságban az orosz olaj szankcionálása miatt. Ezután a romló gazdasági adatoktól való félelem uralkodott el a piacon, ugyanis a befektetők attól tartottak, hogy a romló gazdasági környezet előbb-utóbb az olajkeresletet is csökkenteni fogja – írja a WSJ.
A piacon nem tévedtek, mára mind Európában, mind az Egyesült Államokban csökkenni kezdett a fogyasztás, ugyanis beindult a magas árak keresletet korlátozó hatása.
Mindeközben a kínai olajéhség is csökken, ugyanis a koronavírus miatti zárlatok, illetve a gyárak lanyha teljesítménye is visszafogja a nyersanyagigényt.
Brutálisan bezuhanhat a globális növekedés a kereskedők szerint
– véli Edward Moya, az Oanda kereskedelmi cég vezető piaci elemzője. Ha beigazolódik a pesszimista előrejelzés, akkor valóban nagyságrenddel csökkenhet a nyersolajéhség, ami tovább erodálja a fekete arany világpiaci árát.
A kereskedelmi kőolajkészletek 3,3 millió hordóval zsugorodtak, mintegy hat százalékkal az év ezen időszakára jellemző szint alá – közölte a napokban az Egyesült Államok Energia Információs Hivatala. Látni kell azt is, hogy
a finomítók számára rendelkezésre álló kőolajmennyiség sokkal kisebb lenne, ha a Biden-kormány nem szabadít fel stratégiai tartalékaiból,
hogy fékezze az ukrajnai háború miatti dinamikus áremelkedést. Február vége óta 130 millió hordó nyersolajat pumpáltak ki a tárolókból.
Jelentősen befolyásolhatja az olaj árát az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások eredménye. Ha a perzsa ország felhagy nukleáris programjával, és visszatér az olajpiacra, akkor ugrásszerűen megnő a kínálat. Megfigyelők szerint ugyanis Irán azonnal százmillió hordó nyersolajat bocsátana áruba, ami szintén csökkentheti a benchmarkok árát. Mindeközben az OPEC+-országok körében egyre hangosabb a szaúdiak hangja, amely szerint csökkenteni kell a kitermelést, hogy a visszaeső olajártrend megforduljon.
Közben az Egyesült Államok nagy kitermelő cégeinek kiadásai harmadával nőttek. Ennek egy része elmegy a béremelésekre, de nagyobb hányadát az elmaradt fejlesztésekre költik, így tehát reális azt feltételezni, hogy
a kitermelés hamarosan kimászik a abból a gödörből, amibe a koronavírus éveiben esett bele.
Az adatok is erre utalnak, ugyanis az Egyesült Államok napi kitermelése még mindig egymillió hordóval kisebb, mint a járvány előtt, de a felszínre hozott mennyiség júniusban 2020 áprilisa óta a legnagyobb mértéket érte el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.