Három hónapos mélypontra süllyedt az új munkanélküliségi kérelmek száma az Egyesült Államokban. A Federal Reserve március óta 225 bázisponttal emelte irányadó kamatát, ennek ellenére a gazdaságban nem mutatkozik leépítési hullám. A mostani adat erősíteni látszik azokat a várakozásokat, amelyek szerint a harmadik negyedévben nem folytatódik az első féléves gazdasági visszaesés.
A szeptember 3-án záródó hét nap során 222 ezer új munkanélküliségi kérelmet regisztráltak, 6 ezerrel kevesebbet, mint az előző heti korrigált adat. Egy héttel korábban 4 ezer volt a csökkenés, a négyhetes mozgóátlag a múlt héten 233 ezer volt, 7500-zal alacsonyabb, mint egy héttel korábban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint
az amerikai munkanélküliségi mutatónak legalább 7,5 százalékra, a jelenlegi szint duplájára kell emelkednie ahhoz, hogy megtörjön az inflációs trend.
Ezzel 6 millióra nőne az állástalanok száma az Egyesült Államokban. A Fed előrejelzései szerint 2024 végére 4,1 százalékos ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme visszatérjen a célként kitűzött 2 százalékhoz. Az augusztusi mutató 3,7 százalék volt. Az IMF által készített elemzés része annak az egyre terebélyesedő vitának, amely arról szól, hogy
vajon mekkora „kínt” kell elviselnie az amerikai gazdaságnak ahhoz, hogy csökkenjen az 1980-as évek óta legmagasabb szinten lévő infláció.
A kifejezést Jerome Powell, a Fed elnöke használja előszeretettel.
Ami a kínt illeti, a Goldman Sachs (GS) is beállt a sorba: várakozásaik szerint
a Fed szeptember 21-én 75 bázisponttal emeli az irányadó kamatot, majd novemberben további 50 bázispont jöhet. Korábban 50, illetve 25 bázispontot vártak
– írta Jan Hatzius, a befektetési bank vezető elemzője egy szerdai kommentárban. A decemberi 25 bázispontos szigorítási várakozásukat viszont változatlanul hagyták.
A GS kommentárja azt követően jött, hogy az amerikai jegybank alelnöke, Lael Brainard, aki egyébként az enyhéb monetáris politika híve, hirtelen héjává változva közölte, hogy a Fed addig küzd az infláció ellen, amíg az szükséges.
A GS ennek alapján arra számít, hogy
az idén nem fejeződik be a kamatemelési ciklus,
így a monetáris szigor a második fél évben is a potenciális szint alatt tartja az amerikai gazdaság növekedési ütemét. A Fed a 80-as évek radikális inflációellenes jegybankára, a két éve elhunyt Paul Volcker óta nem kényszerült ilyen erős restriktív monetáris politikára. Akkor volt olyan eset, hogy éves szinten meghaladta a 14 százalékot az infláció. Az idén augusztusban a ráta 8,5 százalékra szelídült az egy hónappal korábbi 9,1 százalékról.
A Fed jelenlegi tisztségviselői nem győzik hangsúlyozni, hogy a helyzet teljesen más, hiszen reményeik szerint a fogyasztói kiadások indexe – amelyet a jegybank jobban szeret figyelni az inflációval kapcsolatban – 6 százalék körül már tetőzött, nagy kérdés azonban, hogy mennyi ideig marad ezen a szinten. Loretta Mester, a Cleveland Fed elnöke szintén pesszimista hangot ütött meg a napokban, amikor azt hangsúlyozta: egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy tetőzött volna az infláció.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.