Kataton állapotba süllyedtek a japánok – VG Podcast

A koronavírus-járvány időszakában Japán a járványkezelés egyik mintaországának számított. Különösebb belső korlátozásokat nem vezettek be, a betegséget igyekeztek a külföldiek kizárásával megfékezni. Még egy olimpiát is bevállaltak ebben az időszakban. A példás küzdelem ellenére a sportrendezvény már soknak bizonyult, az esetszámok nőni kezdtek, a kormány pedig elveszítette támogatását. A jelenlegi miniszterelnök, Kisida Fumio mondhatni tűzoltást végez az országban, mivel a gazdaságot erősen megviselte a határok lezárása.

Japán számára rendkívül fontos a turizmus, a szigetország éves szinten több tízmillió turistát fogad. Ezek a bevételek elmaradtak a Covid-intézkedések miatt, és 

A kormány el is rendelte a határnyitást, és a vendégek lassan visszatértek a felkelő nap országába. 

A társadalmat sokkolta a 2 százalékos infláció

Japán már hosszú évek óta deflációval küzd, egyszerűen képtelenek voltak beindítani a fogyasztói árak növekedését. Ennek több oka is volt. Egyrészt a Japán társadalom rendkívül takarékos, nem vásárolnak feleslegesen. Az emberek szinte minden idejüket a munkába ölik, a szociális életük sivár, és ezért a szolgáltatásokra sem fordítanak pénzt. Jól mutatja a japán társadalom antiszociális viselkedését, hogy kormányzati program indult az alkoholfogyasztás ösztönzésére a fiatalok körében. A lakosság annyira csak a tanulásban és a munkában képes gondolkodni, hogy az alkoholgyártók és a bárok csődközelbe jutottak, mivel nem tudtak bevételt generálni.

Emellett a társadalom elöregedése is jellemző. A fiatalok nem ismerkednek, nagyon kevés a házasság és a gyerek. A nők jellemzően a negyvenes éveikhez közel vállalnak gyereket. Ez pedig azért is nagyon rossz arány, mivel mindeközben a munka területén sem tudnak érvényesülni. Az Abe Sindzó által elindított Womenomics program, amely a nőknek a munkaerőpiacra való bevonását célozta, kudarcba fulladt. A 30 százalékos várakozással ellentétben 

Ezzel Japán a világon az egyik sereghajtónak számít.

A japán takarékosság másik oka, hogy rendkívül rossznak számítanak helyi viszonylatban a fizetések. 

Ez kihasználva szinte éhbérért dolgoztatják az embereket, miközben társadalmi elvárás a túlórázás, lenézik azt, aki nem hajlandó túlórát vállalni. A vállalatok részéről a béremelés mellőzése rendkívül problémás jelenség, hiszen a világ harmadik legnagyobb gazdaságában hatalmas bevételeik vannak a cégeknek. Ezt a többi között a szintén Abe Sindzó által elindított Abenomics programnak is köszönhetik.

Ezek mellett a feltételek mellett a lakosságot szabályosan sokkolta a globális energia- és élelmiszerválság miatt kialakult 2 százalékos infláció. Az áremelkedéshez egyszerűen nincsenek hozzászokva a japánok, ráadásul az alacsony fizetések mellett még ez a minimális drágulás is nehéz helyzetbe hozza a családokat.

A harcos Buddha politika

A második világháború után Japán, hogy szomszédait és a győztes országokat meg a NATO-t megnyugtassa, mindössze a GDP 1 százalékára mérsékelte a védelmi kiadásait. Ez tulajdonképpen csak arra volt elég, hogy a haderejét minimálisan szinten tartsa arra az esetre, ha valaki megtámadná az országot. Azonban Kína folyamatos agresszív fellépése Tajvannal szemben, Észak-Korea sorozatos rakétakísérletei a Japán-tengeren és Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a japán kormányt és a társadalmat is arra ösztönözte, hogy felhagyjon a pacifista politikával. 

ami azt jelenti, hogy néhány éven belül Japáné lesz a harmadik legfelszereltebb haderő az Egyesült Államok és Kína után.