Kína gazdaságával idén valami olyan történhet amire évtizedek óta nem volt példa: az ország növekedési üteme elmaradhat Kelet-Ázsia többi részétől a Világbank legfrissebb előrejelzése szerint.
A nemzetközi pénzintézet áprilisi prognózisa az idei évre még 4 és 5 százalék közötti növekedéssel számolt a tavalyi 8,1 százalékos bővülés után, ám most már csak 2,8 százalékos ütemet valószínűsít. Ez elmarad az ország hivatalos, 5,5 százalékos növekedési céljától, ahogy a régió Világbank által becsült 5,3 százalékos növekedésétől is. Utoljára 1990-ben történt hasonló.
Az ország élén álló Hszi Csin-ping zéró-Covid politikája továbbra sem teszi lehetővé a belföldi fogyasztás felpörgetését, miközben a gazdaság mintegy 30 százalékát adó építőipar problémái egyre súlyosabbak.
Kína növekedési kilátásait ráadásul nemcsak a Világbank látja borúsan, ugyanis az országra vonatkozó prognózisát korábban a Goldman Sachs vagy a Nomura is kedvezőtlenebbre cserélte. Noha számos közgazdász és elemző szerint Pekingnek rendelkezésére állnak a gazdaság élénkítésére különböző eszközök, úgy tűnik, hogy az ország vezetői úgy döntöttek, ezek bevetése a zéró-Covid politika mellett nem hozná meg a várt eredményeket.
Az országgal kapcsolatos aggályokat fokozza, hogy sokak szerint a példátlan, harmadik ciklusára készülő Hszi aláássa a Teng Hsziaoping alatt beinduló gazdaság dinamizmusát. A Világbank szerint az ingatlanpiaci problémák ráadásul strukturálisak, ezért a szektor gondjainak további terjedését megelőzendő egyéb likviditásra van szükség, ám hosszabb távon a helyi közigazgatásnak is új bevételi források után kell néznie a földek eladásából származó összegek pótlására. Az ország munkaképes népességének csökkenése szintén nem segíti a helyzet megoldását.
Mindezzel szemben Kelet-Ázsia többi része a korábban vártnál gyorsabban nőhet a Világbank szerint idén.
Az olyan országok mint Indonézia, Thaiföld vagy épp Malajzia különböző üzemanyagokra nyújtott támogatások segítségével képes volt visszafogni az inflációt, miközben a lezárások végét követően beindult a belső fogyasztás is. A magas energiaárak jót tettek az olyan árupiaci szereplőknek mint Indonézia, amely főként magas szénkivitelének köszönhetően augusztusban 27,9 milliárd dollárt zsebelt be exportból – írja a Financial Times.
Noha a térségen több jegybank – köztük Indonézia, Vietnám vagy a Fülöp-szigetek – megkezdte kamatemelési ciklusát, a régión kisebb az inflációs nyomás mint más térségeken. Ugyanakkor az olyan országok, mint Mongólia vagy Laosz, amelyek nagy, külföldi devizában fennálló adósságállománnyal rendelkeznek, egyre több baljós előjelet mutatnak, ám ez a Világbank szerint még mindig inkább csak figyelmet, mint aggodalmat érdemel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.