Ömlik az olcsó orosz olaj Kínába, miután Európának nem kell
Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója; a május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest – derül ki a szerdán közzétett kínai vámstatisztikákból. A holland ING Bank elemzői szerint az év végére az orosz nyersolaj a kínai olajimport 20 százalékára emelkedhet.
Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre, éves összevetésben 17 százalékkal növelte az orosz nyersolaj behozatalát április és július között.
Az ázsiai ország átlagosan tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, amely mintegy 106 dollárral kevesebb, mint átlagos olajimportjának értéke. Peking mintegy 3 milliárd dollárt takarított meg az orosz nyersolajbehozatal növelésével. A háború kitörése óta tovább szélesedett az északi-tengeri Brent és az Ural típusú nyersolaj közötti árkülönbség.
Végleg elbúcsúzhatunk az alacsonyabb olajáraktólAz évtized végéig fennmaradhat a kőolaj-finomítói kapacitások szűkössége, mivel a kereslet várható növekedésével továbbra sem képes lépést tartani a kínálat – derül ki egy friss jelentésből. |
A nyugati szankciók miatt Oroszország nyersolajszállítmányainak egy részét Európából Ázsia irányába irányította át, ott azonban csak alacsonyabb áron tud értékesíteni. Elemzők szerint Kína ebből profitálni tud, ráadásul az importált nyersolaj és a cseppfolyósított gáz (LNG) egy részét magasabb áron továbbértékesíti Európába.
A két ország kölcsönös energetikai függését emelte ki az S&P Oil Analytics ázsiai elemzőrészlegének vezetője is.
Vang Csu-vej szerint a lassuló kínai gazdaságnak nagy szüksége van az olcsó orosz energiaforrásokra, amely az inflációs nyomást is enyhítheti, míg a szankciók által sújtott Moszkva új exportpiacokat keres.
Őrült harc indult az orosz olaj szállítására alkalmas tankerekértA szankciók miatt északabbra tolódik az útvonal. |
Kína nemcsak nyersolaj-, hanem szén- és LNG-importját is növelte Oroszországból az év első hét hónapjában. Az LNG behozatala január és július között 26 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan az export volumene júliusban kétéves csúcsra, 66 798 tonnára nőtt a reexport miatt. Az orosz szénexport – amely a kínai felhasználás 1 százalékát adja – júliusban ötéves csúcsra ugrott.
A Reuters összesítése szerint Kína idén 43,68 milliárd dollár (17 578 milliárd forint) értékben vásárolt fosszilis energiahordozókat és villamos energiát Oroszországtól.
Az orosz áramexport Kínába április és július közötti időszakban éves alapon 39 százalékkal emelkedett. A két ország közötti energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalhat Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban az Üzbegisztánban szerdán kezdődő és pénteken záruló Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.