Technológiai áttörést ért el a kínai SMIC a csipgyártásban
Kína legnagyobb csipgyártója, az SMIC technológiai áttörést ért el, és a legfejlettebb berendezések nélkül is képes 7 nanométeres felvezetőket készíteni – írja a South China Morning Post a kanadai székhelyű kutatócég, a TechInsigts jelentésére hivatkozva.
Az ottawai székhelyű vállalat még júliusban megvizsgálta a SMIC által gyártott MinerVA kriptovaluta bányász processzort, és arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csipgyártó annak ellenére érhette el technológiai áttörést, hogy nem jutott hozzá az iparág legfejlettebb ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez.
Az elemzők alaposabb vizsgálat után tették közzé a kutatási jegyzetüket, amiben azt állítják, hogy a SMIC biztosan elérte a technológiai szintet, így a kínai cég a világ vezető gyártóival (TSMC, Samsung, Intel) vetekedhet. A távol-keleti vállalat nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit.
A TechInsights megjegyezte, hogy a kínai cégnek a nyugati szankciók ellenére is mindössze két év kellett ahhoz, hogy elérje a 7 nanométeres gyártásképességet.
Összehasonlításképpen a TSMC-nek és a Samsungnak három, illetve öt évre volt korábban szüksége, hogy ugyanezt a szintet elérjék, és őket nem hátráltatta Washington.
A TechInsights legfrissebb megállapításai arra utalnak, hogy a SMIC számos, a TSMC által alkalmazott folyamatintegrációs döntést alkalmazott, mivel a kínai cég 7 nanométeres és a tajvani vállalat 7 nanométeres technológiái, tervei és innovációi között sok hasonlóság van. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az SMIC leigazolta a TSMC egyik vezetőjét, Liang Mong Songot.
Amerikai-kínai vetélkedés
A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig, a laptopokig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. A szegmenst jelenleg a tajvani TSMC uralja.
Évekkel ezelőtt a harmadik elnöki ciklusára készülő Hszi Csin-ping a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést és ígéretet arra, hogy a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy növelje önellátását. A kínai félvezetőgyártók rengeteg pénzhez jutottak, így sorra építik üzemeiket.
A szegmens legfontosabb vállalata a részben állami kézben lévő SMIC, amely globálisan az ötödik legnagyobb, egyben az ázsiai ország legnagyobb csipgyártója.
Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legfejlettebb technológiához.
2020 decemberében az akkori, Donald Trump vezette amerikai kormányzat nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva feketelistára tette a sanghaji székhelyű vállalatot, az SMIC kínai hadsereggel való kapcsolataira hivatkozva, amit a cég következetesen tagadott. Az SMIC így nem fér hozzá a holland ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez, amelyek a legfejlettebb csipek előállításához szükségesek, de más berendezések beszerzése is nehézkes a cégnek.
Az amerikai szankciók visszatartják a TSMC-t, a Samsungot, az Intelt és más vállalatokat, hogy a legújabb gyártástechnológiával felszerelt üzemeket hozzanak létre Kínában.
Jelenleg csak ez a három cég rendelkezik a 3 nanométeres technológiával, ám úgy tűnik, hogy a szankciók csak lassítani tudják a kínaiakat, mert az SMIC szorosan a nyomukban van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.