Új költségvetési szabályok főnek Brüsszel konyhájában
Az Európai Bizottság a tervek szerint október második felében fogja előterjeszteni az Európai Unió költségvetési szabályaira vonatkozó módosító javaslatot, amely egyéni adósságcsökkentési utakat kínálna a tagországoknak – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a bizottság alelnöke szombaton.
Az uniós pénzügyminiszterek prágai tárgyalásait követő sajtótájékoztatón a lett politikus elmondta, hogy az euró értékének megőrzését célzó szabályok elsődleges célja továbbra is az államadósság fenntarthatóságának biztosítása lesz – számolt be róla a Reuters.
Céljaink megvalósításához költségvetési kiigazításra, reformokra és beruházásokra lesz szükség
– ismertette Dombrovskis.
Az uniós szabályok szerint az államadósságnak a bruttó hazai termék (GDP) 60 százaléka alatt, az államháztartási hiánynak pedig a GDP 3 százaléka alatt kell lennie. A koronavírus-járvány azonban sok ország esetében átírta a gazdasági helyzetet.
Görögország államadóssága a GDP 185 százaléka, Olaszországé pedig a 150 százaléka körül mozog.
Más tagállamok jóval kedvezőbb helyzetben vannak, Észtországnak ugyanez a mutatója csupán 18,1 százalék, Luxemburgnak 24,4 százalék, Litvániának pedig 44,3 százalék.
Tekintettel a tagállamok eltérő adósságszintjeire, nem lehet egységes megközelítést alkalmazni. Nagyobb mozgásteret lehet biztosítani számukra, de a közös szabályokon belül
– vélekedett Dombrovskis.
Mindez számottevő eltérést jelentene a hatályos szabályozási gyakorlattól, amely szerint minden országnak minden évben a GDP 60 százalékát meghaladó adósságának egy huszadával kell csökkentenie adósságát.
Ez ugyanis túlzottan szigorú követelménynek bizonyult a magas adósságszinttel rendelkező országok számára.
A szabályoknak világosaknak és betarthatóknak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy szabályalkotáskor reálisnak kell lenniük – egészítette ki Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter, aki a találkozó házigazdája volt.
A potenciális növekedés lenne a mérték
Dombrovskis elmondta, a bizottság egy egyszerű, követhető indikátorhoz rögzítené a szabályt. Ez a kiadási mutató az adott gazdaság potenciális növekedésének mértékéig engedné a kiadások növelését. Ez azt a növekedési rátát jelenti, amely még nem generál többletinflációt.
Ezen a módon, ha egy gazdaság a potenciáljánál gyorsabban növekszik, a kiadási korlát segít lehűteni a gazdaságot, amikor azonban a potenciáljánál kevésbé növekszik, magasabb kiadások támogathatnák meg – vélik Brüsszelben.
Varga Mihály: nem eredményesek a szankciókA magyar pénzügyminiszter Prágában, az uniós országok pénzügyminisztereinek találkozóján osztotta meg gondolatait a háborúról és a szankciókról. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.