Rendkívüli összeget, 565 milliárd eurót költene az Európai Bizottság a kontinens áramhálózatának átépítésére és az infrastruktúra korszerűsítésére – áll abban a Bloomberg által megszerzett dokumentumban, amelyet a testület hivatalosan csak a jövő héten publikál majd. A bizottság szerint a tervük véghezvitele lehet a záloga annak, hogy az évtized végéig valóban teljesüljön Európa kívánatos mértékű zöldítése, és megszűnjön a függés az orosz fosszilis energiahordozóktól.
A javaslat értelmében a blokk 2024-től igyekszik rugalmasabbá tenni a villamosenergia-hálózatot, azaz lehetővé tennék, hogy egy adott napelempark által betáplált áramot az adott pillanatban a közösségben bárhol fel lehessen használni.
Előírnák, hogy 2027-re minden kereskedelmi, és középület tetején napelem legyen,
a lakóépületek esetén a bizottság céldátuma 2029. Telepítési kötelezettséget írnának elő a hőszivattyúkra is, az Európában következő öt évben összesen 10 millió ilyen berendezést kellene üzembe helyezni. Az előírások érintenék a közlekedést is, ugyanis 2030-re 30 millió zérókibocsátású járművel zöldítenék az öreg kontinenst.
A cselekvési tervben az uniós tisztviselők hangsúlyozzák:
Az ukrajnai orosz invázió és a mostani magas energiaárak meggyorsították a fosszilis energiától való függetlenedés sebességét, előtérbe helyezve annak szükségességét.
Emellett egy integrált energiarendszer erősítené a közösség szuverenitását is. Megállapítják, hogy mivel Oroszország csökkentette energiaexportját az unióba, és az európai erőművek jó része is mérsékelt teljesítményen működik – már csak a szárazság miatt is –, a nagykereskedelmi energiaárak a szezonális átlag tízszeresére emelkedtek.
Az energiaigények töretlen növekedésével rugalmasabb hálózat kialakítására van szükség ahhoz, hogy a szél- és napenergia-termelés változó teljesítményét jobban ki lehessen egyenlíteni – érvel a bizottság. A szervezet szeptember 28-án teszi közzé a kínálat növelését, valamint az üzemanyagárak megfékezését célzó javaslatait összegző dokumentumot. Szeptember 30-án az energiaügyi miniszterek megvitatják azokat a javaslatokat, amelyek rendkívüli illetékkel (extraprofitadóval) sújtanák az alacsony költséggel dolgozó áramtermelőket, és különösen csúcsidőben csökkentik az áramkeresletet. Az intézkedések sorában az egyik első, hogy az
unió márciusig felállít egy testületet, amely a tagállamok villamosáram-elosztó társaságai közötti kommunikációért felel.
Eddig a tagállamok saját hatáskörben igyekeztek fékezni a lakosság megugró rezsiterheit, Németországban például ársapkát lengettek be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.