késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vásárolj most, fizess később: újabb olaj az infláció tüzére
Remek ötletnek indult, a vásárolj most, fizess később (buy now, pay later, BNPL) kezdeményezés. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban egyre inkább a negatívumai is előbukkannak, az Egyesült Államokban már elég elgondolkodtató történetek is olvashatók a sajtóban – számolt be róla a New York Times.
A lap egy egyedülálló fiatalember történetét mutatta be, aki a járvány elején 16,50 dollárt keresett óránként egy cincinnati technológiai cégnél, amiből többek között a húgát és annak barátnőjét is támogatta. A pénz emiatt sokszor nem volt elegendő a megélhetéshez, így kapva kapott az alkalmon, hogy a Klarna virtuális hitelkártyájával egy most vásárolj, később fizetsz szolgáltatással tegye gördülékenyebbé hétköznapjait. Ez a módszer lehetővé tette számára, hogy a termékek árát kisebb részletekre bontva, több héten keresztül, kamatmentesen egyenlítse ki. A 30 éves férfi rendszeresen a lehetőségein felül költött élelmiszerekre – csirkehúsra, banánra, chipsre, gabonapehelyre. Azonban egy idő után elmaradt a fizetésekkel, és végül több mint 1000 dollárral tartozott a Klarnának, amiből 100 a késedelmi díj. Emellett nagyjából 11 ezer dollárnyi diákhitelt is vissza kell fizetnie, és van további 2000 dollárnyi kifizetetlen orvosi számlája.
Ijesztő adósságspirál
A Klarnához hasonló, későbbi fizetést lehetővé tevő szolgáltatások Svédországból indultak, több mint tíz évvel azelőtt, hogy azok megjelentek az Egyesült Államokban.
Az alapelv az volt, hogy főként egyszeri vásárlásokra, például koncertjegyekre, csúcskategóriás eszközökre, ruházati cikkekre használták őket.
Az egyre erősödő infláció miatt azonban az amerikaiak egyre gyakrabban fordulnak ehhez a vásárlási módhoz, ráadásul hétköznapibb dolgok finanszírozására, például élelmiszerre.
Ezzel párhuzamosan egyre több jel utal arra, hogy e szolgáltatások ismétlődő, mindennapi kiadásokra való igénybevétele egyes felhasználókat – különösen a fiatalabbakat – még mélyebbre taszít az adósságspirálban.
A későbbi fizetésre specializálódott cégek azt állítják, hogy szolgáltatásuk egy kényelmes eszköz – hasonló, mint a részletfizetés vagy a hitelkártyák –, ami segítséget nyújt a fogyasztóknak a nehéz időkben, hogy kezeljék a pénzügyeiket.
A Zip, a Zilch és az Affirm könnyen kezelhető, jól megtervezett alkalmazásuk, weboldaluk van, bárki számára elérhető. A vásárlók egyre több helyen a pénztárnál is igényelhetik őket, és a jóváhagyásra percek alatt sor kerül.
A hitelkártyákkal ellentétben a legtöbb szolgáltató nem számít fel kamatot, és a kérelmezőknek nem kell kiterjedt hitelképesség-ellenőrzésen átesniük. Általában minden egyes vásárlásnál van egy adatfeldolgozási díj, amelyet jellemzően a kereskedő fizet.
A halasztott fizetési szolgáltatással foglalkozó cégek elterjedtek olyan országokban is, mint Dél-Korea és Ausztrália, de már Európában is van elérhető megoldás erre.
A tengerentúlon az infláció és az e-kereskedelem fellendülése miatt könnyen megvetették a lábukat.
2021-ben 45,9 milliárd dollár értékben bonyolítottak le későbbi fizetéssel online tranzakciókat, szemben az egy évvel korábbi 15,3 milliárddal.
Ebből nagy szeletet hasított ki az élelmiszer-vásárlás. Az elmúlt egy évben a sydneyi székhelyű Zip 95 százalékos növekedést tapasztalt az amerikai élelmiszer-vásárlásokban és 64 százalékosat az éttermi tranzakciókban.
A Klarna nyilvántartása szerint az alkalmazás felhasználói által jelenleg az országos kiskereskedőktől vásárolt száz legfontosabb termék több mint a fele élelmiszer vagy háztartási cikk.
A Zilch szerint az élelmiszerboltok és az étkezések a tranzakciók 38 százalékát tették ki.
A szolgáltatások kritikusai azzal érvelnek, hogy az egyszerű használatuk miatt a vásárlók azt gondolhatják, hogy következmények nélkül még több adósságot vállalhatnak.
Sokak szerint a később fizetős vásárlás lényegében egy kölcsön, amelynek megvannak a maga buktatói. Bár a legtöbb helyen nincs kamat, egyes szolgáltatók olyan késedelmi díjakat számítanak fel, amelyek meghaladhatják a hitelkártyák kamatát. A szolgáltatás igénybevételének feltételei gyakran nem átláthatók, és az elmaradt fizetések árthatnak a felhasználók hitelpontszámainak.
A nehéz körülmények között élők helyzetét rontja
A később fizetős szolgáltatást a felmérések szerint főleg olyanok használják, akik gazdaságilag kiszolgáltatottabbak, esetleg napról napra élnek. A Fitch Ratings júliusi felmérése alapján az ezt a megoldást kérelmező vásárlók 41 százalékának rossz a hiteltörténete.
A jelentés arra is kitért, hogy egyes késedelmes fizetést biztosító szolgáltatások késedelmi rátái 2021 júniusától 2022 márciusáig több mint a duplájára nőttek – az Afterpay esetén például 1,7 százalékról 4,1-re –, miközben a főbb hitelkártyák késedelmi rátái változatlanok maradtak, Amerikában átlagosan nagyjából 1,4 százalékosak voltak.
A közgazdászoknak és a fogyasztóvédők aggasztónak tartják a szolgáltatások használatának megugrását, ahogyan az átláthatóság hiányát és az elégtelen szabályozási felügyeletet is.
Míg a háztartások egyéb adósságait, például a hitelkártya-kiadásokat és az autókölcsönöket a Federal Reserve gyűjti, addig a BNPL-tranzakciókra vonatkozóan nincsenek megfelelő adatai, hiszen a finanszírozást jellemzően nem banki források biztosítják, és még nem jelentik átfogó módon a hitelinformációs irodáknak sem. Így az Egyesült Államokban nincs nyilvánosan elérhető adatbázis a BNPL-hez kapcsolódó fogyasztóiadósság-szintekről, tranzakciós volumenekről és késedelmi rátákról sem.
Az Affirmtól a Zipig tartó piacon olyan szereplők is felkínálják a vásárolj most, fizess később lehetőséget, mint az Apple vagy a PayPal.
A BNPL-tranzakciókat legalább évi 100 milliárd dollárra becsülik az Egyesült Államokban, és az elemzők szerint a szám néhány éven belül 1000 milliárd és 4000 milliárd közötti összeg lehet.
A tengerentúli felmérések szerint a vásárolj most, fizess később megoldások tipikus fogyasztói fiatalabbak, elsősorban a Z generációsok és az ezredfordulósok. A BNPL-t nemcsak a hitelkártyakamatok elkerülése érdekében választják, hanem azért is vonzódnak a szolgáltatásokhoz, hogy olyan dolgokat is megvásárolhassanak, amelyek nem férnek bele a költségvetésükbe.
Marshall Lux, a Harvard oktatója a CNN-nek nyilatkozva elmondta, a legfontosabb vészjelzés az, hogy az emberek mit vásárolnak ezekkel a szolgáltatásokkal, és hogy emiatt az ügyfelek hogyan hozhatják létre adósságaik újabb és újabb körforgását.
Amikor az emberek már a mindennapi bevásárlásaikat is hitelből veszik, vagy későbbi fizetéssel vásárolják, akkor tudjuk, hogy baj van
– zárta gondolatait.
Az egyre jobban elszálló infláció ráadásul tetézi a bajt. Sok ember számára már az alapvető háztartási eszközök és élelmiszerek beszerzése is problémát jelent. Emiatt az a megoldás, ami korábban remek ötletnek bizonyult, a pénzügyi tudatosság nélküliek és az anyagilag sebezhető rétegek számára egyenes út az egyre nagyobb eladósodottság felé.
Mi a helyzet itthon?
Bár Magyarországon még nem elterjedtek a vásárolj most, fizess később megoldások, hazánkban is megjelentek az első fecskék. Az idén júniusban érkezett meg az első magyar BNPL, azaz későbbi fizetéses szolgáltató, a PastPay – számolt be róla a Fintech.hu.
A PastPay első körben a B2B webshopok számára vált elérhetővő, azaz olyan e-kereskedőknek, amelyek vállalatokat szolgálnak ki. A szolgáltatás alapja az, hogy a cégek rugalmas konstrukciók szerint, időben elnyújtva rendezhetik fizetéseiket, és ez nagy segítség nekik a likviditásuk javításában, illetve a késedelmes fizetések elkerülésében. Az ezt igénybe vevő cégeknek a vásárlás lefolytatásától számítva 30–60 napjuk van a végösszeg befizetésére.
Arról egyelőre nincs információ, hogy mennyien használják a PastPay szolgáltatását, ugyanakkor a cég által korábban végzett reprezentatív kutatás szerint a magyar vállalkozók több mint kétharmada szívesen igénybe venne egy ilyen halasztott fizetési megoldást – írta a Business Online.
Tavaly év végén arról szóltak a hírek a hazai sajtóban, hogy a Szlovéniában már működő Leanpay fintechcég megoldása is elindulhat az idén Magyarországon, ám erre egyelőre nem került sor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.