Az ENSZ szerint zöld átmenet helyett, a túlélés az elsődleges szempont

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője – hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben. Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokkal és változtatásokkal kell válaszolni. 

Véleménye szerint, az ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a háború miatti energiaválság nyomán igény van az energiafüggetlenség növelésére, ami fokozhatja a megújuló energiaforrások használatát, és ez végső soron hozzájárulhat a zöld átálláshoz.

„Élet-halál harcban vagyunk ma saját biztonságunkért, holnap pedig túlélésünkért” – mondta António Guterres még hétfőn, amikor a kormányok képviselői találkoztak a kongói fővárosban, Kinshasában, hogy felkészüljenek az ENSZ egyiptomi éghajlatváltozási konferenciájára (COP27). Hozzátette: az éghajlati válság hatásai óriásiak, hiszen Pakisztán egyharmadát elöntötte a víz, Európában az elmúlt 500 év legmelegebb nyara volt, és hurrikánok sújtották Kubát és az Egyesült Államokat. „Egyetlen ország és gazdaság sem mentes a klímaválságtól” – mondta Guterres sajtótájékoztatón, bírálva a G20-nemzeteket, amiért nem tesznek eleget az éghajlati válság kezeléséért, miután az ukrán háború teljesen háttérbe szórítja az éghajlatváltozás elleni fellépést.

A fórumon Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte mellett a világ számos országának ifjúsági képviselői vettek részt. Ziga Ciglaric, Szlovénia ENSZ ifjúsági delegáltja többi között arról beszélt, hogy a fiatalok frusztráltak, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érzékelhetők, hanem már napjainkban is azok. 

„Élet-halál harcban vagyunk ma saját biztonságunkért, holnap pedig túlélésünkért. Nincs idő ujjal mutogatni – vagy pörgetni a hüvelykujját... Minden kormánynak, minden vállalkozásnak, minden befektetőnek, minden intézménynek konkrét klímaintézkedésekkel kell fellépnie a nettó nulla érdekében.

– mutatott rá Antonio Gutterres. 

A keddi ENSZ-eseményen Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai uniós műhelyének vezetője kifejtette, hogy a fiatalok félelme jogos, és vannak köztük, akik a reményt is elvesztették a jövőben. Ennek jele, hogy vannak, akik ma nem látják értelmét a családalapításnak, gyermekvállalásnak. Az uniós szakjogász, korábbi európai uniós diplomata ugyanakkor hozzátette, a fiatalok dühbe forduló félelmét a megoldás felé vezető útra kell terelni, mert ez a düh  megoldási javaslatok nélkül öncélúvá válik.

Hubertus Ruel, a Mathias Corvinus Collegium holland vendégoktatója, nemzetközi kapcsolatok szakértő a gazdagabb országok felelősségére is rámutatott. Mint mondta, nem teljesítették maradéktalanul a legutóbbi ENSZ-klímacsúcson tett vállalásukat, miszerint 100 milliárd dollárt különítenek el a szegény államok részére az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére. A gazdagabbaknak többet kell tenniük a szegényebb országok fiataljainak segítésében is – hívta fel a figyelmet.

Az ENSZ székházában kedden tartott kerekasztal-konferenciát megelőzte egy hétfői kiállításmegnyitó, amely a magyar ifjúsági ENSZ-küldött, Kovács Domokos kezdeményezésére a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel, Művészet és fenntarthatóság címmel a New York-i ENSZ-központban.