Értékét veszti a lengyelek bére, miközben lassul az ipar
A hagyományosan az erős belső kereslet hajtotta lengyel gazdaságot sem kerüli el a válság, a csütörtökön közölt adatcsokor szerint a gyorsulás ellenére sem tart lépést a bérek növekedése az inflációval, miközben tovább lassul az ipari termelés növekedése.
Mint szerte Európában, a lengyeleknél is jelentkezik a bérnyomás az infláció elszabadulása miatt, és szeptemberben a várakozásokat meghaladó mértékben 14,5 százalékra szökött fel a magánszektorban a bérek növekedésének éves rátája az augusztusi 12,7 százalékról.
Ez majdnem két százalékpontos emelkedés, miközben az inflációs ráta csak 1,1 százalékponttal szállt feljebb, de a bérek bővülése még így is érezhető mértékben elmaradt a 17,2 százalékos fogyasztói árindextől.
A lengyel jegybank, amely a régiós társakhoz hasonlóan meredeken emelte kamatait az elmúlt több mint egy évben az infláció ellen küzdve, arra készíti fel a piacokat, hogy a szigorításnak lassan vége, mert az infláció a csúcshoz közel ért, a gazdaság pedig lassul.
Az inflációs fronton pozitív jel lehet, hogy a szintén csütörtökön közölt adatok szerint éves szinten 24,6 százalékra lassult a termelői árak emelkedése szeptemberben, holott az elemzők a 25,5 százalékos augusztusi ráta megismétlődését várták. A földgáz ára azonban – ami az egyik meghatározó tényező az európai infláció elszabadulásában – hiába csökkent jelentősen a kontinensen a nyári elszállás óta,
még mindig többszöröse a korábbi években megszokottnak, és a tél rengeteg bizonytalanságot tartogathat.
A termelői árnövekedés indexének csökkenése a gazdaság lassulásának jele is lehet. Ebbe az irányba mutat, hogy szeptemberben éves szinten csak 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság Lengyelországban. Egy hónappal korábban még 2,4 százalékkal.
A zloty áterősödött a 4,8-as szinten ez euró ellenében az adatsor közlését követően, de szerdához képest alig változott az árfolyama. Maga az euró is alig mozdult el a dollár ellenében a délután kezdődő kétnapos európai uniós csúcs előtt, ahol az állam- és kormányfők az energiaválság kezeléséről tárgyalnak, és aligha jutnak konszenzusra a többek közt Lengyelország által is sürgetett gárzársapka ügyében, aminek a bevezetését egyes tagállamok – köztük Magyarország – is ellenzi, tartva a gázszállítások elapadásától.
Sötét árnyékként vetődik a csúcsra a Brüsszel és Varsó közti jogállamisági vita elmérgesedése, ami miatt – Magyarországhoz hasonlóan – hatalmas összegek kiutalását késlelteti az unió.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.