Kösz, nem – mondták a norvégok az európai gázársapka ötletére
Nettó 120 milliárd eurónak megfelelő norvég koronát bevételez idén olaj- és gázüzletágából Norvégia – közölte hétfőn az oslói kormány pénzügyminisztere. A gigaösszeg a 2021-es forgalom négyszeresét teszi ki, és a 2008-as pénzügyi válság idején elért eddigi csúcsot is megduplázza. Jövőre pedig további növekedéssel számolnak.
Persze ha az európai gázárak továbbra is lefelé tartanak a nyár végi csúcsukról – a holland TTF gáztőzsde irányadó árai hétfőn megawattóránként 131 eurót kóstáltak, miután néhány hónappal ezelőtt a 300 eurót is átlépték –, akkor lehet, hogy „csak” az idei eredményt hozza az ágazat.
A fjordok földje olyan gazdag kőolajban és földgázban, sőt még vízenergiában is, hogy minden alkalommal, amikor bármelyik energiafajta jegyzése ugrik, és a legtöbb európai országban mindenki a szívéhez kap, a norvégok csak annyit nyugtáznak, hogy már megint csilingelt a kassza.
Nemrégen éppen Robert Habeck, a zöldpárti német gazdasági miniszter gúnyolódott
a holdbéli árakon, amelyekkel baráti országok is jól keresnek,
miközben „szolidaritásra szólított fel a gázárak megfékezése érdekében”. A kritika a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint Norvégiának szólt.
A skandináv ország a tengerfenékre fektetett csővezetékeken keresztül hosszú ideje főképp Nagy-Britanniába, Belgiumba és Hollandiába pumpálja a gázt, idén viszont Németország lett a legnagyobb vevője.
Ráadásul, mivel a norvégok bő harmadával növelték szállításaikat Európa legnagyobb gazdaságába, a kiemelt státus fordítva is megvalósult, azaz Oroszországot megelőzve, ők lettek az első számú gázellátók Németországban.
Így aztán Olaf Scholz kancellár nem véletlenül utazott szeptemberben Norvégiába, hogy az északi ország kabinetjénél néminemű gázárkedvezményt járjon ki, ám udvariasan elutasították a kérést. Nei, takk – vagyis köszönjük, nem – felelték. Sőt, az EU által szorgalmazott közös gázársapka ötlete sem talált támogatásra Norvégiában.
| Ársapka esetén leállítja a gázszállításokat a Gazprom. Erről Alekszej Miller vezérigazgató beszélt vasárnap az orosz állami televízióban, megismételve Vlagyimir Putyin korábbi fenyegetéseit. Megfogalmazása szerint egy ilyen egyoldalú lépés az érvényben lévő szerződések megsértését jelentené, és a földgázszállítások leállításához vezetne. |
A FAZ kérdésére amúgy elárultak Oslóban, hogy azért nem tudnak kedvezményt adni, mert a norvég állam nem maga értékesíti a gázt, hanem a kereskedelmi cégek végzik ezt a munkát, ezért az árak a piachoz igazodnak. Ugyanakkor európai partnereikkel együtt dolgoznak egy közös megoldáson az alacsonyabb árak és az ellátás biztonsága érdekében – tették hozzá.
Sindre Knutsson, az oslói Rystad Energy tanácsadó cég munkatársa ugyanakkor a német lapnak elmondta,
hogy mindkét fél érdeke egy öt évre szóló, rögzített árat vagy árfolyosót tartalmazó szerződés lenne. Ez tervezési biztonságot adna az olajtársaságoknak, cserében kedvezményt tudnának adni a magas piaci árból.
Ezt az elképzelést lassan, de biztosan kezdik Berlinben is elfogadni. Eddig a szél- és napenergia gyors terjedésében bízva ódzkodtak a hosszú távú megállapodástól, amelyhez hasonlót kötött hazánk is Oroszországgal. Most úgy látják, a legrosszabb esetben Németországnak négy-öt év múlva nagy mennyiségű gáz maradna a nyakán, amit azonban még mindig értékesíthetnének.
Az oslói energiaügyi minisztérium a kék – vagyis a földgázban található metánból előállított – hidrogén szállításáról és a szén-dioxid tengerfenék alatti üregekben való tárolásáról is szeretne megegyezni.
A hosszú távú szerződéseket már csak azért is favorizálják Norvégiában, mert egy gázmező kitermelésének megkezdése hosszú időbe telik, és költséges. Ugyanez vonatkozik a csővezetékek építésére is. Az idei mennyiségi növekedést is úgy érték el, hogy olajbányászati kapacitásuk egy részét állították a földgáztermelés szolgálatába.
Ráadásul a kereslet bebiztosításának fontossága a norvég vállalatok számára azért is nő, mert a geológusok számításai szerint
a következő évtizedben az északi-tengeri lelőhelyek kiürülnek, és az export mennyisége is csökkenni fog. Több gáz van ugyanakkor a messzi északon, a Barents-tengeren, az orosz lelőhelyekkel határos norvég mezők kitermelésének rentabilitása ellenben még kérdéses.
Knutsson szerint a norvégok józan szemléletét jelzi az európai és német kérés elutasítása, hiszen ha eleget tettek volna nekik, pusztán a nyereséget tolták volna át az olcsó gázból drágán villamos energiát termelő erőművekhez.
Jobb helyen van az a pénz a norvég szuverén alapnál a másik ezer milliárd euró mellett, amelyből 200 ezer eurónyi vagyon jut minden egyes norvégra
– vélhetik Oslóban.
Az alap most a 2008-as válsághoz hasonlóan szakmányban veszi a leértékelt részvényeket, kötvényeket és ingatlanokat, persze csak a legszigorúbb etikai megfontolások mellett, ergo környezeti károkat okozó, vagy gyermekmunkásokat foglalkoztató cégek szóba sem jöhetnek. Nagyot fialnak még ezek a befektetések a vikingek leszármazottjainak – állapítja meg a FAZ.
Jellegzetes norvég érv szól a sokak szerint klímavédelmi okból szintén elmarasztalható tengeri földgáz- és olajtermelés fenntartása mellett is.
A világon sehol máshol nem teljesülnek olyan magas környezetvédelmi előírások, mint Norvégiában, ezért az országnak – éppen az éghajlat megóvása érdekében – legutoljára kell kiszállnia a termelésből
– mondják.
A skandináv ország emellett nemcsak kőolajat és földgázt, hanem vízenergiát is exportál külföldre. E célból kábelt fektettek le Dániába, Nagy-Britanniába, Hollandiába és Németországba. A Statnett áramhálózat-üzemeltető a folyó évre mintegy 1,8 milliárd eurós nyereséget vár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.