Nem maradhatna titokban a „piszkos bomba” bevetése
A tekintélyes moszkvai közvélemény-kutató, a Levada Központ mérései szerint az oroszországi elnök szeptember 22-én 77, egy hónappal később 79 százalékos támogatást kapott. Míg szeptember 22-én a megkérdezettek 60, addig október 22-én 64 százaléka szerint az országban egészében véve a helyes irányba mennek a dolgok.
Október 10-től – megtorlásként a Krím-híd elleni, Ukrajnának tulajdonított támadásért – hatalmas rakétacsapások érték az ukrán ipari, energia-infrastruktúrát, amely a sorozatos légi csapások ellenére meglepően szívós, még olyan hadiipari üzemek is működőképesek, legalábbis Kijev szerint, amelyek elsődleges katonai célpontok voltak. Például a rakétagyártó óriásvállalat, a korábbi időkben Juzsmas, 2014 óta Pivdenmas néven ismert hadiipari egység, amely júliusban több találatot kapott.
Moszkva ismét taktikát váltott: most az energia-infrastruktúra fontos komponenseit támadja. Ezzel időt nyer, a saját katonáit kíméli, egyben stratégiailag tovább gyengíti Ukrajnát.
Kijevi adatok szerint az energiaipar mintegy harmada elpusztult a levegőből, elsősorban az egyik legkorszerűbbnek tartott, részben lopakodó Kh–101-es cirkálórakétákkal, Shahid–136-os iráni kamikázedrónokkal indított csapásokban. Noha hivatalos kijevi adatok szerint az iráni kamikázék mintegy kétharmadát még a levegőben megsemmisítették, a becsapódó töltetek komoly károkat okoztak. Egész Ukrajna területén villamosenergia-szolgáltatási korlátozásokat, áramszüneteket vezettek be emiatt.
Az igazi kihívásként most mindkét fél a másikat vádolja a nem nukleáris robbantással (hanem hagyományos, gyors kémiai oxidáción alapuló) sugárzó anyagokat, izotópokat szétszóró „piszkos bomba” bevetésének a szándékával.
Ezzel egy népszerű, de tudományosan alá nem támasztott elméletet tolnak előtérbe: a „piszkos bomba” felrobbantásával olyan látszatot lehet kelteni, mintha valódi, kisebb hatóerejű nukleáris bombát robbantottak volna.
Nem így van. A kétfajta robbanás közti különbséget az Ukrajna felett is megforduló keleti (oroszországi, kínai, indiai stb.) és nyugati (amerikai, EU, japán, dél-koreai), különféle szenzorokkal felszerelt megfigyelő műholdak is regisztrálják. Nem beszélve arról, hogy az Átfogó atomcsend egyezményt ellenőrző szervezet (Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization – CTBTO) és ennek a nemzetközi ellenőrző hálózata, az IMS (International Moritoring System) a nemzetközi feszültség ellenére még mindig működőképes. Azaz egyetlen állam sem lesz képes orvul, galád módon „piszkos bombának” álcázni a valódi, kisebb atomtöltettel végrehajtott nukleáris támadást. (Ukrajnának nincs atomfegyvere.)
A jelenlegi állás szerint a tervezett IMS-figyelőállomások 93 százaléka működik szerte a világban. A washingtoni külügyminisztérium honlapja szerint a szervezet a világban szétszórt ellenőrző állomásai négyféle módon figyelik, hogy nem robbant-e valamelyik állam, szervezet nukleáris szerkezetet a szárazföldön, a levegőben, a víz alatt vagy a világűrben:
1. Szeizmológiai megfigyelés. Mintegy 50 fő- és 120 kiegészítő földrengés-érzékelő állomás figyeli a gyanús rengéseket. Még a Krím-hídon történt hagyományos (a becslések szerint mintegy 22 tonna kémiai robbanószerrel végre hajtott) robbantást is érzékelték.
2. A radionuklidek (sugárzó anyagok) jelenlétének érzékelése a levegőben. Nyolcvan ilyen állomás az egész világon méri ezeket és a nukleáris robbantásra utaló nemesgázok jelenlétét. A washingtoni forrás megjegyzi: a radionuklidek érzékelésének hiánya nem jelenti, hogy egy esetleges atomrobbanásra nem került sor. De a többi ellenőrző módszerrel ez a bizonytalanság kiszűrhető.
3. Hidroakusztikus jelek (víz alatti hangok) megfigyelése. A világ óceánjait 11 hidroakusztikus állomás ellenőrzi, hogy nem hallani-e az atomrobbantás jellegzetes hanghullámait – amelyek a vízben kiváltképpen jól terjednek.
4. Infrahang-érzékelés. Mintegy 60 speciális állomás hallgatja, hogy terjednek-e az emberi fül számára érzékelhetetlen, nagyon alacsony frekvenciájú (ultramély) hangok – például a talajban. Ilyeneket, jellegzetes mintákkal az atomrobbantások is keltenek.
Azaz egyik fél sem rejthet el, tagadhat le egy támadást, legyen szó „piszkos bombákról” vagy valódi nukleáris fegyverek bevetéséről.
A kérdéstől függhet az emberiség léte is. Ukrajna szövetségesei, elsősorban az Egyesült Államok komoly figyelmeztetést intéztek Vlagyimir Putyinhoz: ne merjen atombombát bevetni a megtámadott Ukrajna ellen, mert azzal átlépi a vastag vörös vonalat. Ennek következménye nyugati elemzők szerint egy elképzelhetetlen erősségű NATO-csapásmérés lesz Oroszországra. Követve a „stratégiai bizonytalanság” elvét, döntően az USA-ból származó kemény figyelmeztetések pontosan nem térnek ki arra, hogy ez a csapás kizárólag hagyományos fegyverekkel, esetleg atomfegyverek bevetésével történne.
A figyelmeztetésnek meglett a hatása. Szergej Sojgu, az OF védelmi minisztere felhívta telefonon a három nyugati atomhatalom, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország védelmi minisztereit (és a nem atomhatalom Törökországét), azt bizonygatva, hogy Moszkva nem készül sem atomfegyver, sem pedig az elsősorban lélektani, semmint fizikai hatást kiváltó „piszkos bomba” bevetésére. Ugyanis az ilyen bomba alkalmazása kockázatos, a hatását az alkalmazói nem tudják kiszámítani, a sugárzó anyagok, radioizotópok akár saját csapataikat vagy területeiket is „megfertőzhetik”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.