Reng a holland Groningen, ezért nem dob mentőövet Európának
Nemcsak szélmalmairól, és csatornáiról, hanem elképesztő gázexportjáról is híres lehetne Hollandia az elkövetkező években is.
Groningen környékén ugyanis annyi nyersanyagot rejt a föld, hogy már ezen a télen ki tudná váltani az orosz import nagy részét. Ám a kitermelés növelése helyett éppen a mező teljes lezárása van folyamatban.
Pont akkor, amikor Európának minden eddiginél nagyobb szüksége lenne földgázra. Az első olvasásra talán hihetetlennek tűnő helyzet hátterében nagyon is kézzelfogható ok áll:
a földrengésveszély.
A holland tisztviselők ugyanis nem hajlandók megszegni, amit korábban a helyi lakosságnak megígértek, azaz hiába néz szembe a kontinens eddigi legnehezebb telével, Európa legnagyobb gázlelőhelyén fel kell hagyni a kitermeléssel – írja a Bloomberg.
Groningen egyébként 1963 óta Európa gázellátásának egyik fő támasza. Még fél évszázad elteltével is körülbelül 450 milliárd köbméter kitermelhető gáz van Északnyugat-Hollandiában. A profitfigyelmeztetést közlő Shell, – az egyik vezető kitermelő – szerint évente mintegy 50 milliárd köbmétert lehetne kitermelni, veszélytelenül, ami bőven fedezné a kiesett orosz importot.
Tiltakozó helyiek
Máshol kell gázt keresnie Európának
– hangsúlyozza Wilnur Hollaar. A groningeni lakos ugyanis azt mondja, 2004-ben még egy díszes „palotának” számított a háza, ami mára egy romhalmazzá vált, a falai repednek, a homlokzata pedig süllyed a rengésektől. A holland bányászati miniszter már árnyaltabban fogalmaz.
Hans Vijlbrief azt mondta, valóban veszélyes folytatni a termelést, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy „Európa szenved a gázhiánytól, így sokféle döntés is szóba jöhet”.
Hozzáteszi azt is, ugyanolyan kockázatos, ha kórházakban, iskolákban, vagy éppen otthonokban nem lehet fűteni. Vijlbrief harapófogóba került, ugyanis több európai vezető, köztük Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa a közelmúltban azt mondta, Hollandiának át kellene gondolnia Groningen bezárására vonatkozó döntését. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint nem lehet teljesen kizárni, hogy a groningeni mezőkhöz nyúlnának átmenetileg, de csak a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkezése esetén – a körülmények tehát még ebben a pillanatban nem állnak fenn.
Valóban reng a környék
Groningenben 1986-ban jegyezték fel az első kis rengéseket, amelyeket több száz hasonló követett. A legtöbb földmozgást azonban csak a műszerek érzékelik, de elegendők ahhoz, hogy kárt tegyenek az ingatlanokban, miután sűrűn ismétlődnek. 2012-ben aztán egy 3,6-es erősségű földrengés sújtotta a tartományt, ami után megszigorította a szabályokat a holland kormány.
Így a 2013-ban kitermelt 54 milliárd köbméter idénre 4,5 milliárdra esett vissza.
A régióban található csaknem 330 ezer ház majd harmadában keletkeztek károk, és több mint 3 ezret le is kellett bontani, mert lakhatatlanná vált. Közben persze az ingatlanok ára mélyrepülésbe került a környéken, és a lakosok a megítélt kártérítésekkel is elégedetlenek, hivatkozva egyebek mellett arra, hogy a Het Financieele Dagblad című újság szerint az inflációval kiigazítva
a mező összesen 428 milliárd euró nyereséget hozott, amiből a holland állam 363 milliárdot zsebelt be az elmúlt 60 évben.
A lakosság nem igazán tehet más, gyűjti a bizonyítékokat. Az évek során üzembe állítottak egy műszert, ami az összes rengést regisztrálja, emellett fotók ezreit készítették a megrepedt falú házakról. Ugyanakkor egy másik helyi lakos,
Albert Heidema szerint a leggyötrőbb, hogy éjjel rendszeres felriad a hangokra, és évek óta nem érzi magát biztonságban a saját házában.
Kártérítés, de közösen
Valóban cserben hagyta a helyi lakosságot a kormány, az állam ugyan 1,65 milliárd eurót fizetett eddig ki az érintetteknek, de ez tényleg a szükséges töredéke – ismeri el Vijlbrief.
Szerinte azonban a két fő kitermelő cégnek, a korábban említett Shellnek, és az Exxon Mobilnak is kártérítési kötelezettsége van, hiszen ugyanúgy felelősek a kialakult a helyzetért, mint Amszterdam. A Shell teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, és tisztában van felelősségével, ugyanakkor a költségeket nem ő, hanem a NAM (Nederlandse Aardolie Maatschappij, a Shell, és az Exxon közös, a gázmezőt üzemeltető cége) fizeti ki – reagált az olajcég szóvivője a Bloomberg megkeresésére. Az Exxon nem válaszolt a hírügynökség kérdéseire, a NAM pedig nem kommentálta a kártérítéssel kapcsolatos felvetést, és két tulajdonosához irányította át az újságírókat.
Aggasztó jövő
A gáztermelés növelése helyett Hollandia egyelőre más kiutat keresett: megszüntette a széntüzelésű erőművekre vonatkozó korlátozásokat, az ellátásbiztonság előmozdítása érdekében. Ez viszont egyáltalán nem nyugtatta meg a helyi lakosokat, ugyanis attól tartanak, hogy
a kormányzat a nemzetközi nyomás miatt a jövőben „beadhatja a derekát”, és újraindíthatja a gáztermelést.
„Ha bele is halok, akkor is harcolok majd. Van egy öreg kutyám, egy idős édesanyám, és egy szétrepedt házam. Ez minden, amit veszíthetek” – hangsúlyozta egy helybéli a Bloombergnek.
Nem a hollandiai az egyetlen problémás gázmező Európában. Ahogy arról beszámoltunk, a Németország alatti gázmezők megnyitása is veszélyes lenne.
Közben a 200 milliárd eurós német energia mentőcsomag Európa-szerte nagy felháborodást keltett – erről itt olvashat bővebben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.