November első két napjában ülnek össze az amerikai jegybank, a Federal Reserve igazgatói, hogy eldöntsék, kamatemelési ciklusuk hatodik lépéseként mennyivel szigorítják tovább a rátát. A jegybank immár harmadszor emelt 75 bázispontot, s a várakozások szerint a következő lépés is ennyi lehet. A jegybank egyik legfőbb szempontja a alakulása, erről érkeznek délután kulcsfontosságú adatok.
Elemzői várakozások szerint szeptemberben az USA-ban 275 ezer új munkahely jött létre (nem számolva a mezőgazdaságot), az augusztusi 315 ezer után, a munkanélküliségi ráta így maradhatott az augusztusi 3,7 százalékon.
Az új álláshelyek számának csökkenése nem váratlan, több millió ember állt újra munkába a pandémia után, viszonylag csekély már a mozgósítható munkaerő. A foglalkoztatottság a múlt hónapban első ízben haladta meg a járvány előtti szintet.
Elemzők között nincs vita abban, hogy a Fed kamatemelései előbb-utóbb hatnak a munkaerőpiacra, a nagy kérdés csak az, hogy mikor.
Amíg robusztus foglalkoztatottsági adatok jönnek, várhatóan nem lesz fordulat, a jegybank nem enged a szigorból.
Az amerikai júniusban 9,1 százalékon tetőzött, azóta lassult valamelyest júliusban és augusztusban, de még így is 40 éves csúcson van. A lanyhuló álláspiacnak megmutatkoznak már a jelei: augusztusban az elbocsátások száma 18 hónapos csúcsra emelkedett, a beszerzésimenedzser-index foglalkoztatási alindexe szerint a feldolgozóiparban egyre elterjedtebb a létszámstop. A munkanélküliségi ráta azonban továbbra is alacsony, a Fed előrejelzései szerint csak jövőre emelkedik 4 százalék fölé.
A munkanélküliségi ráta azonban továbbra is alacsony, ami arra utal, hogy egész egyszerűen nincs elegendő hadra fogható munkaerő az országban. A foglalkoztatási ráta augusztusban hat hónapos csúcsra, 62,4 százalékra emelkedett. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy minden száz munkaképes korú emberből 64 dolgozik, vagy aktívan állást keres. A munkaerő a vállalatok bérköltségének meghatározó része, ha hiány van belőle, a munkaadók kénytelenek több bért fizetni, s ennek inflációs hatásai vannak.
Ha emelkedik a foglalkoztatási ráta, az azt jelenti, hogy több ember jelenik meg a munkaerőpiacon, nő a munkaerő-kínálat, vagyis enyhül a béremelési kényszer.
A bérnyomásra jellemző, hogy az átlagos órabér tavaly 5,2 százalékkal emelkedett, ez az 1980-as évek óta a leggyorsabb tempó. Elemzői várakozások szerint szeptemberben további 0,3 százalékos növekedés következhet be, az éves ráta így 5 százalék fölött marad. A Fed ízlésének ez minden bizonnyal túl sok. A pandémia előtt az órabérek 3 százalék körüli mértékben növekedtek.
Elemzői várakozások szerint a tőzsdék rosszul, eséssel reagálhatnak, ha a vártnál erősebb munkaerőpiaci adatok érkeznek. Ez ugyanis azt jelenti, hogy még várat magára a Fed fordulata, tovább folytatja szigorú monetáris politikáját.
