Szaúd-Arábia fügét mutatott a Nyugatnak és az oroszok pártjára állt
Az olajautokraták fügét mutattak a Nyugatnak a kitermelés csökkentésével, és a gesztus az uniós szankciók szempontjából is fenyegető lehet – írja a Die Zeit. A német újság szerint új tengely jött létre a két olajnagyhatalom között.
Igaz barátra talált Vlagyimir Putyin Szaúd-Arábiában – kommentálta a Bloomberg is az óriási, a teljes globális termelés 2 százalékát kitevő kínálatszűkítést. Az olajmonarchia ugyanis a szerdai lépéssel Moszkvát választotta Washington helyett, hiszen Joe Biden amerikai elnök számos alkalommal kérte a királyság vezetőit, hogy az energiaválságra tekintettel kínálatszűkítés helyett inkább pörgessék fel a termelést.
Sőt, az elnök a cél érdekében még Canossát is járt Rijádban, személyesen zarándokolva Szalman király trónjához.
Bár az amerikai hírügynökség elismeri, hogy a szaúdiak és a többi termelő ország érdekei szempontjából is racionális a kínálat visszafogása, hiszen a drága olaj – bár eddig még nem látszik jelentős áremelkedés – megtölti az államkasszát, csak az a gond, hogy Oroszország a többletbevételből ukrajnai agresszióját finanszírozhatja, miközben az amerikai félidős választások előtt egy hónappal – a tengerentúli benzinárak várható emelkedése miatt – hatalmas csapást jelent az ettől függetlenül sem túl fényesen álló Bidenre és demokratáira.
Hosszabb távon viszont önsorsrontó lehet a lépés – teszik hozzá. A várhatóan megugró olajárak miatt a központi bankok ugyanis tovább emelik a kamatlábakat, ami árt a világgazdaságnak, ezért az olaj iránti keresletet is összezúzhatja, emellett pedig alternatív energiaforrások felkutatására ösztönöz. Érdekes egyébként, hogy Szaúd-Arábia is éppen az emelkedő nyugati kamatlábakkal és a gyengülő világgazdasággal indokolta az OPEC plusz döntését.
Washington a drasztikus kínálatszűkítést követő első lépésként a hírek szerint ismét stratégiai készletéhez nyúlhat – figyelmeztetett a Fehér Ház. Első körben 10 millió hordó felszabadítását már el is rendelték.
A Bloomberg szerint azonban ez az eszköz is véges.
A Reuters szerint ugyanakkor – noha a tartalék 1984 júliusa óta a legalacsonyabb szintre csökkent – még 416 millió hordónyi olajat raktároznak, ami jóval több, mint amennyit az Egyesült Államoknak a Nemzetközi Energiaügynökségben való tagsága miatt tartania kell. A Biden-kormányzat eddig 155 millió hordóval csapolta meg a készletet, ami most 165 millióra nő.
Jóval perspektivikusabb lehet mégis a másik beígért reakció, azaz a tengerentúli olajtermelés fellendítése.
Korábban ettől klímavédelmi okokból tartózkodtak a demokraták, ám most félretehetik az aggályokat, így folytatódhat a palaolaj repesztéses kinyerése is.
A hazai Concorde elemzőcsapata arra hívta fel a figyelmet, hogy 100 dollár körüli olajárnál nem csökkenteni, hanem korábban inkább növelni szokta az OPEC a termelését, emiatt vélik úgy sokan, hogy a szaúdi–amerikai kapcsolatok jelentős töréséről lehet beszélni. A Goldman Sachs szerint év végére így 110 dollárig emelkedhet a Brent olajár, amely az erős dollár hatására rásegítve ismét felfelé tolhatja a globális inflációt.
Úgy tűnik – fűzik hozzá – , hogy Szaúd-Arábia anyagi és politikai érdekei az Oroszországgal való kooperáció felé billentik a mérleg nyelvét, miközben elemzők szerint az olajársapka miatt Moszkva akár napi 3 millió hordóval is csökkentheti termelését.
Ha beváltja ígéretét, ez már számottevő kínálati hiányt eredményezhet.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes mindenesetre már be is lengette, hogy Oroszország ideiglenesen csökkentheti a kitermelést válaszul arra a tervre, hogy az EU árplafont szabjon ki az orosz olajra – írja az Erste Bank, amely azzal magyarázza az eddigi visszafogott árreakciót, hogy a döntés előtt egy hét alatt már 10 százalékkal drágult a Brent és a WTI is.
Az OPEC plusz döntését rövidlátónak minősítő Biden azt is megígérte, hogy konzultál a kongresszussal az OPEC olajár feletti kontrolljának visszaszorítására szolgáló további eszközökről, ami utalás lehet annak az évtizedek óta tervezett törvényjavaslatnak a támogatására, amely lehetővé tenné a kartell elleni trösztellenes perek megindítását.
Az úgynevezett NOPEC-törvényjavaslat, amely az elmúlt 20 évben többször is felmerült, májusban könnyedén átment ugyanis a szenátus egyik bizottságán.
A Fehér Ház amúgy korábban aggodalmát fejezte ki a törvényjavaslat kiszámíthatatlan következményei miatt, most azonban fordulhat a kocka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.