Vakarhatja a fejét a harmadszor is újraválasztott kínai elnök
Összességében igen nehéz helyzetben kezdi meg újabb elnöki ciklusát Hszi-Csin ping. Az elnököt a hét végén véget ért pártkongresszuson újraválasztották – ahogyan azt sejteni lehetett –, de a döntés körüli visszásságokat jól mutatja, hogy a pártkongresszus miatt a GDP-adat közlését egy héttel elhalasztották. Hétfőn kiderült, hogy
nem volt okuk igazán elbújtatni a harmadik negyedéves növekedési adatot, ugyanis a statisztikai hivatal éves alapon 3,9 százalékos növekedést mért
a második negyedévi stagnáláshoz közeli állapot után. A második negyedévi adatot a zéró-Covid-politika miatti zárlatok húzták le, a harmadik negyedévben pedig a felpörgő infrastrukturális beruházások húzták a gazdaságot.
Sok a bizonytalanság
A gazdaságnövekedés üteme tehát jelentősen gyorsult, de továbbra is elmarad a járvány előtti szinttől. A jövő növekedési lehetőségeit nemcsak a globális lassulás következtében valószínűleg beszűkülő exportlehetőségek, hanem a változatlan Covid-politika is beárnyékolja. A piacokon is csalódást okozott, hogy
a várakozásokkal ellentétben Hszi elnök nem beszélt a zéró-Covid-politika feladásáról vagy legalább enyhítéséről.
Elemzők így nem számítanak a növekedés erőteljesebb felpörgésére. Larry Hu, a Macquarie Group térségi elemzője szerint
a jövő évi növekedés a koronavírus-járványtól és az ingatlanpolitika alakulásától függ.
Szakadék van az adatok között
Igen eltérő gazdasági adatok érkeznek Kínából.
A gazdasági növekedésre vonatkozó szám kedvezőbb lett a vártnál, ez a beruházások 5,9 százalékos éves ütemének köszönhető, és az ipar is jól teljesített. Az ipari termelés Kínában szeptemberben 6,3 százalékkal nőtt, az augusztusi 4,2 százalék után, éves szinten. Tény, hogy az ellátási lánc gördülékenyebbé vált, miután a kikötői leállásokat sikerült megszüntetni.
A kiskereskedelemben viszont nem volt kiemelkedő forgalom,
a karanténintézkedések miatt 2,5 százalékos növekedést mértek, gyengébbet az előre jelzett 3 százaléknál. Ebben a munkanélküliség enyhe növekedése (szeptember: 5,5 százalék) is szerepet játszhatott.
Baljós jel a hatalmas exportőr Kína számára, hogy a kivitel növekedése a múlt hónapban 5,7 százalékra lassult, ami ugyan magasabb a 4 százalékos becslésnél, de messze elmarad az augusztusi 7,1 százaléktól.
Az import 0,3 százalékkal nőtt szeptemberben, augusztushoz képest nem változott.
Az eredetileg tervezett 5,5 százalékos gazdaságnövekedés helyett immár 3,3 százalékkal számol Peking az idei évre, ami egyébként megnehezíti a kínai vezetés középtávú céljait is. Hszi ugyanis a pártkongresszuson azt jelentette be, hogy
Kína egy főre jutó GDP-je 2035-re eléri egy közepesen fejlett ország szintjét, ami közgazdászok szerint évente átlagosan 4,7 százalékos gazdaságnövekedéssel érhető el.
A Bloomberg elemzői szerint a vártnál jobb harmadik negyedéves GDP-adat ellenére is egészségtelen a kínai gazdaság szerkezete. Emlékeztetnek arra, hogy a fogyasztás jelentősen visszaesett, nem is beszélve az ingatlanbefektetések mélyrepüléséről és a váratlanul megemelkedő munkanélküliségről. A nemzetközi kereskedelem a kínai gazdasági növekedés nélkülözhetetlen pillére volt még a koronavírus-járvány alatt is, ugyanakkor ez az elmúlt hónapokban gyorsan veszített lendületéből, ahogy a globális kereslet lanyhul és erősödik a globális recessziótól való félelem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.