A globális minimumadó bevezetésének elhalasztását kéri a befolyásos német ipari szövetség, a BDI. A hétfőn közzétett állásfoglalás szerint a bevezetést legalább egy évvel későbbre, 2025-re kellene tenni, hogy a vállalatok levegőt kapjanak a jelenlegi válságból való kikapaszkodáshoz.
Ugyancsak hétfőn a vártnál jobb adatok jelentek meg a szeptemberi német ipari termelésről, de a BDI kérése rávilágít, hogy messze nincsen minden rendben.
Az ambiciózus menetrend, hogy a minimumadót már 2024-től alkalmazzuk, nem reális, tekintve az ehhez kapcsolódó új szabályozás rendkívüli összetettségét
– írta a szövetség a Reuters jelentése szerint.
A nemzetközi adózási szabályok egy generáció óta legnagyobb átalakításában 140 ország egyezett meg tavaly, hogy kezelje azt a nagy digitális cégek – mint az Apple és Amazon – nemzetközi térnyerése okozta problémát, hogy az adófizetésüket az alacsony adókulcsot kínáló országokba telepítik.
A BDI szerint az új szabályok és a hozzájuk tartozó számítástechnikai változások elindítása nagyon megterheli a vállalatok emberi és egyéb erőforrásait. Egyszerűsítéseket és halasztást kérnek.
Magyarországon is felkavarhatja az állóvizet az Európai Bizottság új adóstratégiájaA globális minimumadó ügyére is befolyással lehet, hogy az Európai Bizottság olyan jogalapokra hivatkozott az extraprofitadó tárgyalása során, amelyek elfogadásához elegendő a többségi döntéshozatal. |
A német iparosok egyben elutasították azt a német kormány által is támogatott ötletet, hogy egyes országok anélkül is bevezessék a minimumadót, hogy erről uniós szinten is jogszabály született volna.
Az unió öt legnagyobb gazdaságának a kormánya a múlt hónapban együtt jelentette ki, hogy akkor is bevezetik a minimumadót jövőre, ha Magyarország uniós szinten ellehetetlenítené.
A BDI szerint külön mozdulva sérülne a német gazdaság versenyképessége.
Élesedik a minimumadóért vívott harc, Magyarországnak négy opciója maradtÖt ország az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezetné a globális minimumadót, így hamarosan valószínűleg a magyar kormánynak is lépnie kell az ügyben a költségvetés és a legnagyobb hazai cégek érdekében. |
Az állásfoglalás a szeptemberi német ipari termelési adatok közlését követte.
A számokat akár nevezhetnénk jónak is, ha abból indulunk ki, hogy az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal emelkedett a termelés – az augusztusi 1,2 százalékos visszaesés után –, többel az elemzők 0,2 százalékos várakozásánál.
A számok aligha csökkentik azonban az aggodalmakat, hogy az energiaválság és a magas infláció által gyötört német gazdaság halad a recesszió felé. Az orosz energiától való leszakadásra törekvő országban 1,7 százalékkal nőtt az energiatermelés teljesítménye az adatok lebontása szerint,
az energiaintenzív szektorok teljesítménye mégis 0,9 százalékkal csökkent,
az építőipar 0,3 százalékot veszített termeléséből, és makacsul fennmaradt a hiány a félkész termékek beszállításaiban.
Európa helyett Kína felé fordul a BASFA lassú növekedés, a magas energiaárak és a túlszabályozás miatt tartós költségcsökkentésre készül Európában a BASF, Kínában viszont folytatja hatalmas beruházását. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.