Annyit javított a nyugati kiskereskedelem, mint a magyar, szinte semmit
A magyar után kijöttek az euróövezet szeptemberi kiskereskedelmi adatai is, és kiderült, hogy pontosan ugyanannyit nőtt a forgalom az előző hónaphoz képest, mint nálunk: 0,4 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőttihez képest még mindig valamivel (0,6 százalékkal) kevesebbet vásárolnak a magas infláció szorongatta eurózóna egészében, mint Magyarországon, ahol még gyorsabb a pénzromlás, de a nyári hanyatlás ellenére még mindig van éves növekedés, 3 százalék.
A vastagodó rezsiszámlák megviselik az európaiak vásárlási kedvét, miközben a bérek értéke is Európa-szerte csökkent az energiaválság és a beszállítási nehézségek felturbózta infláció miatt, és a kamatok is emelkednek. A gyengülő fogyasztás az egyik fő eleme annak az aggodalomnak, hogy Európa gazdaságai sorban recesszióba süllyednek a következő hónapokban.
A szeptemberi emelkedés nem jelent fordulópontot – írta Bert Colijn, az ING euróövezeti szenior közgazdásza.
Továbbra is felhősnek látjuk a kiskereskedelem kilátásait, mert a vásárlóerő nyomás alatt marad, és a bizalom továbbra is a rekordmélypontok közelében van
– tette hozzá.
Egyre mélyebb az európai megélhetési válságMélyül Európában a megélhetési válság a magas infláció, az elszabaduló energiaárak, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió következtében – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből. |
Országonként hatalmasak a különbségek
A havonta közölt európai kiskereskedelmi adatok hullámzók, de a gyengülő trendet egyértelműen mutatják, a dinamikája azonban országonként nagyon különböző, és így van ez az unió keleti tömbjében is, ahol – mint a múltban is – most is magasabb az infláció, mint Nyugaton. Az eleve magas ráták miatt a kelet–nyugati különbség százalékpontokban hatalmasra dagadt – Franciaországban „csak” 6,2 százalék volt a legutóbbi éves adat, Litvániában meg 24,1 –, miközben a bérek itt kisebb, amott nagyobb mértékben maradtak el a drágulástól.
A válság hatása a kiskereskedelmi forgalomra még a közép-európai régióban is nagy különbségeket mutat.
Közép-Európa kettészakadt
A cseheknél például a szintén kedden közölt adatok szerint 5,6 százalék az éves visszaesés – holott szeptemberben 0,8 százalékkal nőtt a forgalom az előző havi 0,7 százalékos csökkenés után –, a szlovákoknál pedig 4,9 százalék. Ezzel szemben a magyar eladások 3 százalékkal nőttek.
Korábban közölt adatok szerint a lengyel kiskereskedelmi forgalom reálértékben 4,1 százalékkal nőtt szeptemberben éves alapon, pedig augusztushoz képest 2,8 százalékkal csökkent. A keddi román adat 3,2 százalékos növekedést mutatott.
Az euróövezetben is szakadék van
Egyes euróövezeti országok is közöltek kedden adatot, és láthatóan a nyugati országok fogyasztói másképp élik át a válságot.
Olaszországban például 4,1 százalékkal nagyobbak voltak az eladások szeptemberben, mint egy évvel korábban, a recesszióba valószínűleg már belecsúszott Belgiumban azonban 0,9 százalékkal csökkentek.
A francia eladások hajszálnyival – 0,8 százalékkal – még a tavalyi felett vannak. Eközben az osztrákokon különös őszelői vásárlási láz vett erőt, 3,9 százalékkal többet tettek a kosárba, mint augusztusban, ennek köszönhetően éves alapon is némi pluszba kerültek négy hónapnyi méretes visszaesés után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.