Csípi a britek szemét a kínai tech cégek nyomulása
Egy évvel azután, hogy a holland Nexperia Holding megvásárolta Nagy-Britannia legnagyobb csipgyártó üzemét, a walesi Newport Wafer Fabet, a londoni hatóságok távozásra szólították fel az új tulajdonost. A lezárt, 75 millió dolláros ügylet visszacsinálásának jogi hátterét az idén januártól élő, a külföldiek befektetési és vállalatfelvásárlási lehetőségeit szabályozó törvény teremti meg, amelyet – úgy tűnik – visszamenőleges hatállyal is alkalmazni lehet a szigetországban.
Fotó: Niklas Halle’n / AFP
A briteknek nem is a Nexperiával, hanem a mögötte álló kínai Wingtech Technologyval van problémája, ezért annulálják nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az adásvételt. Az erről szóló, Grant Shapps gazdasági miniszter által aláírt határozatot szerda este tették közzé.
A csipgyártás stratégiai iparágnak számít, amelyben Kína a technológiai lemaradását nyugati cégek és gyártóbázisok felvásárlásával próbálja behozni.
Ez azonban már nem megy egyszerűen, Washington például a Kínába irányuló félvezető-szállítmányokat előzetes engedélyhez köti, a gyártóknak pedig megtiltja a fejlett technológia átadását. Éppenséggel fejlett technológiával a Newport Wafer Fab is rendelkezik, amely egyúttal a brit félvezetőipari klaszter megbecsült résztvevőjeként is kitüntetett figyelmet élvez London részéről.
A britek saját versenyképességüket és csipellátásukat is féltik a kínai tulajdonostól.
De nemcsak tőlük, hanem az amerikaiaktól is, miután megakadályozták – igaz versenyjogi, és nem nemzetbiztonsági érvek sulykolásával – az angol ARM csiptervező és -fejlesztő óriás 66 milliárd dolláros felvásárlását, amelyet még 2020-ban kezdeményezett az Nvidia.
Érdekesség, hogy akkor a brit és a kínai versenyhatóságok közösen léptek fel, kritizálva az Nvidiát megkerülhetetlen globális piaci szereplővé tevő felvásárlási elképzelést. A félvezetőipar eddigi legnagyobb felvásárlási tervétől végül idén februárban lépett vissza az Nvidia, érzékelve, hogy aligha kaphatja meg az engedélyeket.
Az ARM-hez képest a Newport Wafer Fab lényegesen kisebb falat,
amelybe az első harapást már évekkel ezelőtt megtette a Nexpedia, majd a maradék 86 százalékos pakett tavaly júliusi átvételével teljesen lenyelte a céget. A Newport Wafer Fab azóta a kínai társtulajdonos instrukciói alapján a kínai piacra gyártja a szilíciumostyákat, ahol mikrocsipeket maratnak rájuk, majd az alkatrészt többnyire egyszerű szerkezetekben használják fel, elsősorban az autóiparban.
Nem is ezzel van az igazi gond, hanem azzal, hogy a newporti üzem kihasználatlan kapacitásait kifinomultabb, összetett csipek gyártására is át lehet alakítani, ezeket pedig olyan technológiák használják, mint az arcfelismerés, az 5G-s hálózati eszközök vagy az elektromos járművek szenzorai.
A britek az ilyen high-tech termékek gyártását és felügyeletét szeretnék hazai kézben tudni.
A kínai tulajdonosnak ugyan nincsenek kifejezett tervei az összetett csipek gyártására, mert állításuk szerint ahhoz előbb egy életképes üzleti tervet kellene kidolgozniuk, s egy ilyen projekt beruházói oldalról is hatalmas összeget emészt fel. A kínaiak angliai helytartója, a walesi üzemet irányító holland Toni Versluijs felháborodottan reagált a kiebrudalásukat elrendelő határozatra, amely szerinte egyértelmű jelzést küld a piacnak, hogy az Egyesült Királyságban nem lehet üzletet kötni.
Cégét megdöbbentette a döntés,
értetlenül állnak a felvetett nemzetbiztonsági aggályokkal szemben, és fellebbezni fognak
a végzés visszavonása érdekében. Megjegyezték, a hatóságoknak felajánlották, hogy képviselőik közvetlenül ellenőrizhessék az üzem működését, de ezt elvetették.
Elképzelhető, hogy azért, mert az 1982-ben alapított Newport Wafer Fab iránt már több üzleti konzorcium is érdeklődést mutat, köztük a brit Imagination Technologies csiptervező csoport korábbi vezére, Ron Black által gründolt befektetői kör.
A kínai tőke beszivárgása ellen emelt jogi tűzfalról egy cég már korábban lepattant.
Kwasi Kwarteng még iparfejlesztésért felelős államtitkárként augusztusban megvétózta a hongkongi bejegyzésű Super Orange vállalatnak a bristoli elektromos áramköröket tervező és fejlesztő cégre, a Pulsicra tett vételi ajánlatát, mert az szükségtelenül nagy kockázatot jelenthet nemzetstratégiai szempontból.
Fotó: Bloomberg
Az ezredfordulón alapított Pulsic a nagy csipgyártó cégek beszállítójaként vált ismertté. Termékei avatatlan kézbe kerülve katonai célokra és civilek megfigyelésére alkalmas technológiákhoz is felhasználhatók – derül ki az indoklásból.
A brit–kínai kapcsolatok nem élik fénykorukat, London mind Hongkong demokratikus berendezkedésének lerombolása, mind az ujgurok rabszolgasorban tartása és átnevelése ellen tiltakozott Pekingnél. Nem tett jót a kapcsolatoknak, hogy a britek az amerikai érvrendszert magukévá téve 2027-ig korlátozzák a Huawei részvételét az 5G-s távközlési hálózatok kiépítésében, a cég kémgyanús eszközeire mint kockázatra hivatkozva.
Ehhez képest semmiségként fogható fel, hogy képviselői felszólamlásoknak eleget téve a parlament TikTok-csatornáját létrehozása után pár nappal máris töröltették, a kínai videómegosztót üzemeltető ByteDance gyanús háttere miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.