A szellemi dolgozókat érzékenyebben fogja érinteni a fizikai munkát végzőknél, ha az Egyesült Államok gazdasága recesszióba süllyed– állítja William Lee, a Milken Institute vezető közgazdásza, aki szerint ennek a koronavírus-járvány az oka. A pandémia miatt ugyanis a termelővállalatok kénytelenek voltak felgyorsítani az automatizálást. „Változtatnak a működésükön, mert hatékonyabban kell termelniük. Ezért több szoftvert vásároltak, fejlettebb technológiát alkalmaznak, amelyhez magasabban képzett emberekre van szükségük” – nyilatkozta a CNN-nek. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy az alacsonyabb képzettségű szellemi dolgozókra kevesebb szükség van.
A technológiai vállalatok járnak élen az elbocsátásokban, az elmúlt hónapokban közülük több is jelentős leépítéseket jelentett be. Ezek a cégek ugyanis igyekeznek újra egyensúlyba hozni a létszámot, amelyet a járvány idején túl gyorsan növeltek, és rosszul ítélték meg a kereslet növekedésének tartósságát. A Challenger, Gray & Christmas outplacement cég legfrissebb jelentése szerint a technológiai vállalatok eddig 31 200 munkahely leépítését jelentették be novemberben, ami több mint kétszerese az idén január és október között bejelentett leépítéseknek. (Az outplacement a HR Portal magyarázata szerint olyan humánpolitikai eszköz, amely segítséget nyújt az elbocsátott dolgozó és a munkáltató számára a leépítésből eredő pszichológiai, szociális, jogi hatások feldolgozásában és az álláskeresésben.) A Facebook anyavállalata, a Meta a múlt héten jelentette be, hogy 11 ezer munkahelyet szüntet meg, és az Amazon is megkezdte eddigi legnagyobb létszámleépítését, amelynek keretében 10 ezer embert bocsátanak el. Andrew Challenger, a Challenger vezető alelnöke szerint ráadásul a leépítés elsősorban középvezetőket és mérnököket érint egyre nagyobb számban, vagyis a jól fizetett, szellemi foglalkozású munkahelyek szűnnek meg. „A technológiai vállalatok az elmúlt másfél évben rengeteg embert vettek fel, és most egy korrekciónak tűnő időszakon mennek keresztül” – foglalta össze.
Összességében azonban még mindig erős az amerikai munkaerőpiac, a munkaügyi tárca csütörtökön nyilvánosságra hozott adatai szerint a munkanélkül-segélyért újonnan benyújtott kérelmek száma a múlt héten kétezerrel 222 ezerre esett vissza az elemzők által előre jelzett 225 ezer helyett. A Washington Examiner ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy
a segélykérők száma augusztus elejétől szeptember közepéig folyamatosan alacsony maradt az agresszív kamatemelés ellenére, bár október eleje óta folyamatosan meghaladja a heti 210 ezret.
Az még kérdéses, hogy az amerikai gazdaság recesszióba süllyed-e. A Morgan Stanley legfrissebb előrejelzése szerint a világ legnagyobb gazdasága hajszál híján elkerüli a visszaesést jövőre, de ebben nem mindenki ért egyet, mert egyszerre vannak pozitív és negatív gazdasági indikátorok.
A JPMorgan közgazdászai például enyhe recessziót jósolnak a jövő év második felére, mivel a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve várhatóan tovább szigorítja a monetáris politikát az infláció elleni küzdelemben. A befektetési bank úgy látja, hogy a gazdaság 2023 negyedik negyedévére 0,5 százalékkal zsugorodik, és a visszaesés akár a következő évre is áthúzódhat, az amerikai gazdaság 2024 közepéig több mint egymillió munkahelyet elveszíthet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.