A globális recessziót elkerüljük, de Európa jár a legrosszabbul

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott előrejelzése szerint a világgazdaság növekedése az idei 3,1 százalékról 2,2 százalékra lassul jövőre, majd 2024-re 2,7 százalékra gyorsul. „Központi forgatókönyvünk nem globális recessziót, hanem jelentős lassulást, valamint számos országban továbbra is magas, bár csökkenő inflációt feltételez” – mondta a dokumentum ismertetésekor Alvaro Santos Pereira, az OECD megbízott vezető közgazdásza.

Az OECD szerint a globális lassulás egyenlőtlenül sújtja a gazdaságokat, és Európa viseli majd a legnagyobb terhet, mivel Oroszország ukrajnai háborúja egyszerre sújtja az üzleti tevékenységet és hajtja az energiaárak emelkedését. Az előrejelzés szerint 

Ez némileg jobb eredmény, mint ami az OECD legutóbbi, szeptemberi előrejelzésében szerepelt, akkor ugyanis az idei évre 3,1, 2023-ra pedig 0,3 százalékos növekedést jeleztek. 
A kontinensen belül azonban különbözőek a kilátások. Európa legnagyobb gazdaságában, az iparorientált és orosz energiahordozóktól függő Németországban jövőre 0,3 százalékos visszaesés várható – sokkal kevésbé súlyos a szeptemberben jelzett 0,7 százalékosnál. Az orosz energiától kevésbé függő francia gazdaságban az OECD jövőre 0,6 százalékos növekedést vár, Olaszországban 0,2 százalékost. Az Egyesült Királyság gazdasága az előrejelzés szerint jövőre 0,4 százalékkal zsugorodik az emelkedő kamatlábak és infláció, valamint a gyenge bizalom miatt. Az OECD két hónapja még a brit gazdaság 0,2 százalékos növekedését jelezte.

Az OECD korábban csak 1,5 százalékos növekedést várt idén a világ legnagyobb gazdaságában, és 2023-ra vonatkozó becslése nem változott.
Kína, amely nem tagja az OECD-nek, egyike volt azon kevés nagy gazdaságnak, amelyik a koronavírus-zárlatok hullámát követően jövőre várhatóan növekedést tapasztal. A bővülés az idei 3,3 százalékról 2023-ban 4,6, 2024-ben pedig 4,1 százalékra emelkedik, szemben a korábbi, 2022-re vonatkozó 3,2 százalékos és 2023-ra vonatkozó 4,7 százalékos előrejelzéssel.

Mivel az energiaárak valószínűleg magasak maradnak, az OECD szerint a központi bankoknak továbbra is emelniük kell a kamatlábakat az infláció elleni küzdelem érdekében, és a jelek szerint a korai emelések Brazíliában és az Egyesült Államokban már meghozták gyümölcsüket. Bár számos kormány már eddig is sokat költött a magas infláció okozta fájdalmak enyhítésére energiaár-korlátozással, adócsökkentéssel és támogatásokkal, az OECD szerint a magas költségek miatt az ilyen támogatásokat a jövőben célzottabbá kell tenni.