Romániában rosszabb, mint a kommunizmus idején – ők így érzik
Tovább nőtt a különbség idén az előző évhez képest a magas és az alacsony vásárlóerejű lakossággal rendelkező megyék között Romániában. A GfK piackutató cég tanulmánya szerint az éves egy főre jutó átlagos vásárlóerő ebben az évben 8017 euró az országban, ami 51 százalékkal elmarad az európai átlagtól. Románia ezáltal a GfK által vizsgált 42 ország között a 31. helyen szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett rangsor szerint.
A top 10-ben egyértelműen Bukarest áll az élen, a román fővárosban 15 482 euró az egy főre jutó vásárlóerő.
A tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy Bukarest lakóinak a vásárlóereje 93,3 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és 3,6-szer nagyobb, mint az országosan legalacsonyabb vásárlóerejű kelet-romániai Vaslui megye lakosaié. A tavaly mért vásárlóerő alapján első tíz megye többsége idén is bekerült a top 10-be, csupán néhány változás történt a rangsorban. Idén az erdélyi Kolozs megelőzte a bánsági Temes megyét, és a 11 643 eurós egy főre jutó vásárlóerővel a második helyre lépett, míg a tavaly még hetedik Arges és nyolcadik Arad megye ebben az évben helyet cserélt. (Az Arges megyei Mioveni városában működik a Renault-tulajdonban lévő Dacia-gyár).
A románok kétharmadának álom maradt a fizetésemelésOnline felmérés szerint a romániai munkavállalók kevesebb mint 30 százaléka számolt be béremelésről. |
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleeértve mindenféle állami juttatást). Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés – fordít.
A GfK tanulmánya szerint az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 2022-ben 16 344 euró. A 42 ország között azonban jókora különbségek mutatkoznak: Liechtenstein (a hercegségben az egy főre jutó vásárlóerő 66 204 euró), Svájc és Luxemburg lakosságának vásárlóereje jóval magasabb, mint Európa többi államában, míg Koszovóban, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában (1540 euró) a legalacsonyabb. A liechtensteinieknek például több mint 43-szer annyi anyagi forrás áll rendelkezésükre kiadásokra és megtakarításokra, mint az ukránoknak.
Minden bizonnyal összefüggésben áll a gazdasági lemaradással, valamint az életszínvonal-beli különbséggel, hogy
a romániai lakosság több mint fele úgy véli, rosszabb helyzetben van az ország, mint az 1989-es rendszerváltás előtt.
Az Inscop Research közvélemény-kutató intézet által idén készített két felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek mintegy 40 százaléka szerint Románia általános helyzete csak 2050-ben lesz jobb a mostaninál. A megkérdezettek egyharmada (33,3 százalék) fontolgatta már, hogy valamikor a jövőben külföldre megy dolgozni, míg 65,8 százalék azt mondta, hogy nem gondolt erre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.