Schengeni kérdések: Horvátország jöhet, a románok és bolgárok sorsa bizonytalan

Ausztria támogatja Horvátország schengeni tagságát, de Romániáét és Bulgáriáét nem – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellárt szerdán Zágrábban Andrej Plenkovic horvát kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján. A kancellár kiemelte, hogy figyelembe véve az útvonalat, amelyen a legtöbb migráns Ausztriába érkezik, Bécs másként fog szavazni az egyes tagjelöltek schengeni csatlakozásáról.

Amikor a schengeni térség bővítéséről beszélünk, és egyúttal kritikákat fogalmazunk meg az Európai Bizottság erre vonatkozó terveivel kapcsolatban, figyelembe kell venni azokat a problémákat, amelyekkel Ausztria szembenéz – fogalmazott Nehammer.

A kancellár ismertette, hogy Ausztriában idén százezer illegális bevándorló kért menedékjogot, akik közül 75 ezret egyetlen uniós országban sem regisztráltak. Álláspontja szerint Horvátország teljesítette a feltételeket, mert az ottani hatóságok pontosan meg tudják állapítani, hogy a migránsok mely országokból érkeztek,

Nehammer szerint Schengennek akkor van értelme, ha az EU külső határai olyan jól védettek, hogy az övezeten belül nincsenek problémák.

Plenkovic szerint hazája a schengeni övezet majdani tagjaként része a probléma megoldásának, de maga nem jelent problémát.

Hozzátette, hogy Zágráb tisztában van azokkal az aggodalmakkal és nehézségekkel, amelyekkel Bécs szembesül az illegális migráció terén, és hajlandó minden uniós tagországnak további tájékoztatással szolgálni, mit tett Horvátország az EU külső határainak védelme érdekében.

Az uniós tagállamok belügyminiszterei december 8-án találkoznak Brüsszelben azzal a céllal, hogy döntsenek Horvátország, Románia és Bulgária schengeni tagságáról.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament korábban már támogatta Horvátország csatlakozását.

Klaus Iohannis román elnök szerint lehetséges, hogy egy-két hónappal elhalasztják a döntést Románia schengeni övezetbe történő felvételéről, ha nem biztos, hogy az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülésén pozitív döntés születne erről.

A román államfő erről Rigában beszélt szerda délután azon a sajtótájékoztatón, amelyet Egils Levits lett elnökkel közösen tartott. 

Az elnök viszonylag jónak ítélte Románia esélyeit a schengeni csatlakozásra, de hozzátette: egyelőre nem garantált, hogy valamennyi tagállam támogatja az ország csatlakozását a határellenőrzés nélküli térséghez. Kihangsúlyozta, hogy hazája készen áll megválaszolni minden kérdést, ami a csatlakozással kapcsolatban felmerül.

„A holland barátainknak elmondhatjuk, hogy véget ért az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (a román igazságügyi rendszer európai uniós monitoringja), és ez az akadály már nem áll fenn. Az osztrák barátainknak elmondhatjuk, hogy nálunk nincsen migrációs hullám. A svédországiak számára, akik kérdései inkább a rendőrségi együttműködésre vonatkoztak, azt mondhatjuk, hogy felkészült embereink vannak, és olyan programok, amelyek jó eredményeket adtak” – tért ki az államfő azokra az államokra, amelyek az elmúlt hetekben fenntartásaikat fejezték ki Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.

Megjegyezte azt is, hogy szükség esetén egy-két hónappal el lehet halasztani a döntést, mindaddig, amíg minden kérdést sikerül megválaszolni, és ameddig mindenki meggyőződik arról, hogy Románia nemcsak hogy nem a rendszer gyenge pontja, hanem igazi nyereség lenne a schengeni térségnek.

Iohannis újságírói kérdésre külön reagált Karl Nehammer osztrák kancellár keddi zágrábi kijelentésére, mely szerint biztonsági kockázatot jelent, hogy az Ausztriában tartózkodó százezer illegális bevándorló közül 75 ezren Románián, Bulgárián és Magyarországon utaztak át anélkül, hogy az ottani hatóságok nyilvántartásba vették volna őket.

– jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az osztrák félben aggodalmat keltő migránshullám nem Románián, hanem a balkáni útvonalon keresztül ér Nyugat-Európába, és Románia nem része ennek a balkáni útvonalnak.