Az Európai Uniónak a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót kell jelenlegi atomenergia-kapacitásának fenntartására költenie, és további 50 milliárd eurót a meglévő reaktorok hosszú távú működtetésére – mondta pénteken Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos a prágai Európai Atomenergia-ügyi Fórumon.
„Elemzésünk azt mutatja, hogy a beruházások azonnali megkezdése nélkül a meglévő reaktorok mintegy 90 százaléka leállna, méghozzá éppen akkor, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rájuk, azaz 2030 körül” – tette hozzá.
A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban húsz új atomerőmű építése is tervben van
– jegyezte még meg.
A jövőbeli szén-dioxid-mentes európai villamosenergia-rendszer gerincét túlnyomórészt megújuló energiaforrások alkotják majd. A valóság azonban az, hogy ezeket legalább 100 gigawattnyi, stabil alapterhelésű nukleáris villamosenergia-termeléssel kell majd kiegészíteni.
Ezért az atomenergia nem csupán biztonsági és védelmi szempont, hanem valódi megoldás is, hiszen az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni.
Az új technológia, például a kismoduláris reaktorok (SMR) megoldást jelenthetnek az energiarendszer integrálására és a legnagyobb kihívást jelentő ágazatok szén-dioxid-mentesítésére – mondta Simson, rámutatva,
az EU célja, hogy az első európai kismoduláris reaktorok a 2030-as évek elején üzembe álljanak.
Az atomenergia és a megújítható energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére – jelentette ki Petr Fiala, az eseménynek otthont adó Csehország miniszterelnöke.
Közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül
– szögezte le.
Fiala szerint az energiaválság következtében
Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve, amiért elsősorban Oroszország a felelős, ám hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét.
„A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényegesen át kell alakítania” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök.
Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettséget kibocsátó forrása
– mondta.
„Az atomenergia fejlesztése válasz az energiaválságra és a klímaváltozásokra is” – hívta fel a figyelmet Eduard Heger szlovák kormányfő is a fórumon.
A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan nyolcvan év.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.