Egyes források arról számoltak be, hogy ezeken a megbeszéléseken az ukrán jegybankelnök nem igazán értékelte a „külföldiek” tervezett stratégiáját, miszerint hitel formájában támogatnák a gazdaságot. Ehelyett az ukrán államkötvények megvásárlására buzdított. A bankárok ellenérvei, miszerint ez a lépés nagy kockázatot jelentene az európai anyavállalatok számára, nem találtak meghallgatásra.
Az ukrán tőkével rendelkező bankok képviselőivel zajló találkozók sem voltak zökkenőmentesek. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a négy állami tulajdonban lévő pénzintézet közül háromban már indított ellenőrzéseket. Csak a PrivatBank „menekült meg” a vizsgálódó tekintetektől. Az Ukrekszimbank és az Ukrhazbank háza táján tartott ellenőrzések az Ukrajna déli részén fekvő Herszon felszabadítása után kezdődtek, mivelhogy a pénzintézetek nem tudták elég gyorsan helyreállítani fiókjaik működését. Érdekesség, hogy az Oscsadbankban még az Andrij Pisnij vezetése alatt felmerülő kérdések miatt vizsgálódnak.
A Sztrana forrásai hozzájutottak az ukrán jegybankelnök bankrendszert érintő terveihez. Ezek alapján 2023. február elejétől megkezdődik a bankok stressztesztje. Ennek során ellenőrzik a pénzintézetek hitelportfóliójának minőségét, emellett megvizsgálják a tartalékképzés módszereit, valamint a tőkfedezet meglétét. Az elképzelés szerint, ha a bankok kifogynak a tőkéjükből, részvényeseik legfeljebb egy évet kapnak a feltöltésére. Az összeget 2024-ig helyezhetik letétbe, ellenkező esetben megvonják az engedélyüket.
Korábban maga Pisnij is kijelentette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank elnökeként a bankszektort a túlélési stratégia helyett az erősödés útjára terelné.
Prioritásként kezeljük, hogy mihamarabb elkezdjük a munkát, annak érdekében, hogy 2023-ban megerősödjünk. Dolgozunk azon a koncepción, amelynek alapján meghatározhatjuk a pénzügyi szektor stabilitását, eszközei minőségét. Terveink között szerepel a jövőben stressztesztek bevezetése, ennek végső célja a pénzintézetek feltőkésítése
– fejtette ki november elején a jegybankelnök.
Andrij Pisnij tehát nem tervez állami támogatási programokat kezdeményezni, és esze ágában sincs az összes csőd szélén álló bankot megmenteni. Talán csak a 14, rendszerszinten fontosnak számító bank esetében tesz kivételt. Ha a kisebb pénzintézetek részvényesei nem hajlandók további befektetésekre, az a már így is viharvert bankok automatikus megszűnéséhez vezethet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.