Az amerikaiak 63 százaléka érez bűntudatot szabadsága idején dolgozó társai miatt. Velük szemben a németek 36, míg a britek 22 százaléka van így ezzel – derült ki egy kutatásból.

Father and toddler daughter doing christmas shopping online while sitting at table in front of christmas tree Caucasian man holding his one year old daughter while using laptop in front of christmas tree
Az amerikaiak szabadság idején is dolgoznának.
Fotó: Simon Ritzmann / Getty Images

A felmérést a YouGov kutatóintézet végezte a Slack munkahelyi együttműködési platform megbízásából. Többek közt arra voltak kíváncsiak, hogy az amerikaiak hogyan reagálnak, ha szabadság idején dolgozniuk kell. A kutatásba Egyesült Államok-szerte 2004 irodában, otthonról és hibrid munkában dolgozót vontak be november utolsó hetében.

A munkáltatók 72 százaléka hiába biztatja dolgozóit kikapcsolódásra szabadság idején, a munkavállalók 68 százaléka úgy érzi, hogy ez nehezen megy. A válaszadók 40 százaléka állította, hogy 1–3 nap szükséges neki ahhoz, hogy mentálisan kikapcsoljon a munka forgatagából. A megkérdezettek 52 százaléka ilyenkor stresszes és érzi a nyomást, hogy folyamatosan elérhető legyen. Ezt igazolja, hogy 

a vezető pozícióban lévők közül csupán 10 százaléka nem várja el beosztottjaitól az elérhetőséget vakációjuk idején.

Ráadásul 65 százalékuk azért követeli meg ezt, mert ők maguk is munkára készen állnak, 27 százalékuk pedig még azt is szeretné, ha a beosztottak folyamatosan ezt tennék. 

Nagy a különbség az amerikaiak és az európaiak közt

Belső motiváció miatt az amerikaiak, a németek, a britek és az ausztrálok is hasonló arányban (62–78 százalék) marad elérhetők a pihenés idején. Viszont ha főnökük kérné erre őket, akkor az amerikaiak 66 százaléka, az ausztrálok 72 százaléka, a németek 48 százaléka, a briteknek pedig 39 százaléka tenné meg ezt. Az amerikai válaszadók (60 százalék) kétszer nagyobb valószínűséggel hagyják bekapcsolva a munkahelyi értesítéseket, mint a németek (30 százalék).

Azok közül, akik azt válaszolták, hogy vakáción nem foglalkoznak munkaügyekkel, a németek 71 százaléka, az amerikaiak 37 százaléka válaszolta, hogy azért mégiscsak ránéz időnként munkahelyi üzeneteire.

Nagy a különbség a generációk közt is

  • A 18–34 évesek 73 százaléka válaszolta, hogy elérhető a szabadsága alatt, míg az 55 éven felülieknek csupán 37 százaléka. A 18–34 évesek 81 százaléka bűntudat miatt elérhető ilyenkor, míg az 55 éven felülieknek csak 13 százaléka gondolja így.
  • A 18–34 évesek 63 százaléka, a 35–44 évesek 64 százaléka, a 45–54 évesek 52 százaléka, az 55 éven felülieknek pedig 39 százaléka állította, hogy szabadságolás alatt kiégettnek érzi magát.
  • A 18–34 évesek 76 százaléka, az 55 éven felülieknek pedig 37 százaléka mondta, hogy a sok munkája miatt nem engedheti meg magának, hogy több napot kiessen a munkából, ezért az ünnepek alatt is ránéz majd a teendőkre.

Az Egyesült Államokban nem szabályozott államilag a fizetett szabadnapok száma, azt külön alkuban kötik meg. Azonban általánosan 10 napot kapnak a munkavállalók. Németországban évente legalább 20 fizetett szabadnap jár, de sok esetben a munkaadók akár 30 nap szabadságot is adnak.