Egyenesen arányosak a lakhatási gondok a tulajdonosi aránnyal Romániában
Számos aggasztó rekordot képes felmutatni Románia, köztük azt, hogy a fiatalok 45 százalékát súlyosan érinti a lakhatás hiánya, míg európai szinten ez az arány négyszer alacsonyabb. A bukaresti gazdasági és szociális tanács (ESC) nemrég bemutatott, a minőségi, fenntartható és megfizethető lakhatásról szóló tanulmánya rámutat, minden ötödik háztartás a befolyó jövedelmének több mint 60 százalékát albérletre költi, ami az európai átlag kétszeresét jelenti.
Elmaradt felújítások
A romániai lakásállomány rossz minőségű, túlzsúfolt és nem megfelelően igazgatott. Ráadásul a rászoruló csoportoknak nyújtott kormányzati támogatás nem megfelelő, és a szociális lakásokat nem átlátható módon osztják ki. Miközben a 19 millió lakosú Románia számos nemzetközi szerződést ratifikált a kiszolgáltatott csoportok méltányos lakhatásával és a lakhatáshoz való joggal kapcsolatban, a gyakorlatban nem teljesíti eme szerződésekből eredő kötelezettségeit.
A tanulmány szerint annak ellenére, hogy a meglévő épületállomány 91 százalékát lakóépületek teszik ki az országban,
a városi családi házak mindössze 8 százaléka esett át felújításon, a vidékieknek pedig csupán 3 százaléka.
A társas lakóépületek esetében ez az arány 14 százalék. Rámutatnak, a várostervezésre vonatkozó törvényes keret jelentős feszültséget tart fenn a minőségi lakhatás iránti általános érdek és az ingatlanfejlesztők kereskedelmi érdekei között. Éppen ezért azt ajánlják, hogy a családi házak, kis méretű lakóépületek építésének engedélyezési eljárását mentesítsék a bürokráciától, viszont szigorítsanak a szabályokon a nagy méretű lakótömbök építésének engedélyezésénél.
Saját lakásban
A tanulmány a minőségi lakhatás tíz kulcsfontosságú, országos szinten releváns mutatójának elfogadását és a javításukra vonatkozó közpolitikai célok meghatározását javasolja. Bogdan Simion, a román parlament és a kormány konzultatív tesületeként működő ESC elnöke a társadalmi-gazdasági jelenség kapcsán úgy vélekedett, a jelenlegi gazdasági és energiaválság közepette
elérkezett az idő, hogy az energiahatékony és megfizethető lakhatás elsőfokú prioritássá váljon a bukaresti hatóságok számára.
A tanulmány ugyanakkor a lakástörvény módosítását is javasolja: vezessenek be kötelezettségeket és szankciókat a szociális lakhatás területén a megyei és helyi önkormányzatok számára. A módosító javaslatok között szerepel, hogy tiltsák meg a köztulajdonban levő lakások értékesítését mindaddig, amíg a szociálislakás-hiány jelentősen nem csökken, állítsák le a fiatalok számára épített lakások értékesítését, és biztosítsanak elővásárlási jogot az önkormányzatok számára a lakások vagy lakóépületek megvásárlásakor, ha a cél szociális lakások kialakítása.
Hivatalos adatok szerint egyébként
Románia lakosságának több mint 96 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él
– uniós viszonylatban az országban a legmagasabb a tulajdonosi arány. Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat 2020-ra vonatkozó adatai szerint Romániában a 2019-es 95,8 százalékról 2020-ra 96,1 százalékra nőtt a tulajdonosi arány. (Az EU teljes lakossága esetében ez az arány enyhén, 69,7 százalékra csökkent a jegyzett időszakban).
Kicsi és zsúfolt
Romániában a lakosság 65,9 százaléka családi házban, 34,1 százaléka lakásban él, ezek mérete (egy lakóra jutó szobák száma) tekintetében azonban az utolsó helyen áll az ország:
az EU-ban az egy személyre jutó átlagos szobaszám 1,6, Romániában ez mindössze 1,1.
A lakhatási körülmények minőségének értékelésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre áll-e elegendő hely a lakásban. Az uniós tagországok közül Romániában a lakosság 45,1 százaléka él zsúfolt lakásban, miközben az uniós átlag 18 százalék alá csökkent a 2010-ben jegyzett 19,1 százalékról. A román statisztikai hivatal adatai szerint az ország lakóotthon-állománya 2021-ben 66 ezer lakással, 9,5 millióra nőtt az előző évhez képest, ami 460 millió négyzetméter lakófelületet jelent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.