Elhúzódó inflációra számít az EKB, további nagy kamatemelések jöhetnek
A vártnak megfelelően 50 bázisponttal, 2 százalékra emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A piacok a döntést megelőzően márciusra 2,75 százalékot áraztak, elemzők szerint viszont csak júniusra érheti el ezt a szintet a ráta. Christine Lagarde, az EKB elnöke háromnegyed 3-kor kezdi meg sajtótájékoztatóját, ezen a legfontosabb kérdés az lehet, hogy a jegybank milyen ütemezésben és tempóban kíván megszabadulni a gazdaságélénkítő kötvényvásárlási program során felhalmozódott állománytól.
A jegybank indoklása szerint folytatódnak a kamatemelések, az inflációs pálya felfelé mutató kockázatokkal terhes. A közlemény leszögezi:
További jelentős monetáris szigorítás szükséges ahhoz, hogy a 2 százalékos inflációs cél teljesüljön.
Ezt Christine Lagarde is megerősítette sajtótájékoztatóján. Az indoklás szerint továbbra is marad az adatvezérelt monetáris politika, magyarul ez azt jelenti, hogy amíg az infláció nem közelít a cél felé, addig marad a szigor.
A gazdaságélénkítő program kapcsán felhalmozott kötvényállományt (APP) a jövő év márciusától havi 15 milliárd euróval csökkentik – egészen a második negyedév végéig –, főleg a lejáratok révén. Az ezt követő stratégiáról később hoznak döntést. Lagarde hangsúlyozta, hogy a fő monetáris politikai eszköznek továbbra is a kamatot tekintik, így valószínűsíthető, hogy a kötvényállomány leépítését nem használják „fegyverként”, csak kiegészíti a kamatpolitikát.
Az EKB
jócskán felfelé módosította az inflációs előrejelzését,
az idén éves átlagban 8,4 százalék lehet az infláció, ami jövőre 6,3 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 3,4, 2025-ben 2,3 százalék lehet, vagyis még akkor sem éri el az inflációs célt. Az élelmiszerek és az energia nélkül számolt maginflációt az idén éves átlagban 3,9 százalékra várja a jegybank, ami jövőre 4,2, 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 2,4 százalékra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés fél százalék lehet jövőre, viszont az EKB szerint elkerülhető a recesszió, legalábbis éves szinten. Lagarde hangsúlyozta, hogy a kockázatok lefelé mutatnak. Az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben átmeneti, enyhe gazdasági visszaesésre számít a központi bank.
A vártnál szigorúbb inflációellenes kiállás következtében erősödésnek indult az euró a dollárral szemben, a folyamatot felgyorsította, hogy Lagarde stabil és gyors kamatemeléseket ígért, ebből a továbbiakban is 50 bázispontos emelésekre lehet következtetni. „Szó sincs fordulatról az EKB monetáris politikájában” – hangsúlyozta Lagarde.
A további szigorú kamatemelések hatására emelkedtek az eurózóna tagországainak államkötvényhozamai, főleg az olasz hozamok ugrottak meg. A tízéves olasz papír hozama a 3,9 százalékos szintekről 4,1 fölé ugrott. A német irányadó tízéves hozam az 1,9-es szintről 2 százalék fölé szaladt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.