Putyin és Hszi – év végi mosolydiplomácia

A politikai elemzők nagyítóval figyelik a Moszkva és Peking közti diplomáciai kapcsolatok rezdüléseit is, különösen Ukrajna februári orosz lerohanása óta, és újabb fontos megerősítést nyerhettek a két hatalom közti közeledési folyamatról Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök pénteki videóbeszélgetéséből, amelynek egy részét közvetítette az orosz tévé, más részeit kiszivárogtatták.

Első egyeztetésükön, mióta szeptemberben Üzbegisztánban személyesen is találkoztak, Putyin „drága barátomnak” szólította Hszit – a reakció hasonlóan szívélyes volt. A kétoldalú kapcsolatok „a legjobbak a történelem folyamán” – vélte Putyin. Ez stabilizálóerő a globális geopolitikai átalakulás közepette, és Moszkva szeretné szorosabbra fűzni a katonai együttműködést is Pekinggel – mondta.

– mondta Hszinek, és egyúttal meg is hívta egy moszkvai látogatásra.

Hszi megköszönte Putyinnak az októberi gratulációt abból az alkalomból, hogy a Kínát kormányzó Kommunista Párt másodszor is megerősítette posztján az ország élén, és kifejezte: Kína készen áll „a stratégiai partnerség” kiterjesztésére. A kínai állami média jelentései szerint a pragmatikus, együttműködő viszonyt szorgalmazva Hszi konkrétan említette a kereskedelmet, az energia- és pénzügyeket és a mezőgazdaságot – írta a Reuters. 

Happy end 2022

A megbeszélés happy endnek tűnik egy olyan év zárásaként, amikor Ukrajna lerohanásával Oroszország az Egyesült Államok és Kína közti geopolitikai küzdelemben óhatatlanul az utóbbi uszályába került. 

Peking óvatosan fogadta ezt a közeledést, hogy a béke támogatójaként tűnhessen fel, és elkerülje a nyugati szankciókat, ugyanakkor nem volt hajlandó a fejlett országok nyugati szövetségéhez hasonlóan elítélni az orosz agressziót. Az elszigetelődő Oroszország a Nyugathoz fűződő gazdasági kapcsolatait kelet felé rendezte át, Kína – sőt a nyugat felé orientálódó India – bólogatása mellett.

Hogy miként alakul tovább a világpolitikai tömbösödés, és mindez hogyan szabdalja át a világgazdasági értékláncokat, az a jövő zenéje, mindenesetre idén – az ukrajnai háború első és az energiaválság második évében – sok minden mozgásba lendült, és a Putyin–Hszi évzáró csetparti napjára is jutottak bejelentések.

A jüan mint tartalékdeviza

Az orosz pénzügyminisztérium például bejelentette, hogy az energiabevételekre alapozó hatalmas – december 1-jén 186,5 milliárd dollár értékű – Nemzeti Vagyonalapban a kínai jüan lehetséges részarányát megduplázzák 60 százalékra, ahogy az aranyét is 40 százalékra, miközben nullára csökkentik a Moszkvára szankciókat kirovó Egyesült Királyság és Japán devizáinak részarányát.

– írták közleményükben.

Az Ukrajna lerohanása miatt Moszkvára rótt nyugati szankciók véget nem érő sorában az elsők közt volt, hogy befagyasztották az orosz jegybank tartalékának dollárban, euróban és fontban tartott mintegy felét, 300 milliárd dollárt. Moszkva már korábban, évek óta igyekszik csökkenteni a tartalékaiban fennálló nyugati kitettséget. Peking pedig a jüan szerepének erősítésére törekszik.

Ugyancsak pénteki hír, hogy a kínai jegybank szimbolikus mértékben csökkentette a dollár és az euró súlyát a jüan CFETS kosarában, az előzőét 19,88-ról 19,83, az utóbbiét 18,45-ről 18,21 százalékra. A jüan nemzetközi kereskedési szerepének erősítése érdekében meghosszabbították a devizakereskedési időt is, 1530-ról 1900 GMT-re, ami azt jelenti, hogy immár jelentősen belelóg a nap nem csak az európai kereskedési időbe, hanem az amerikaiba is. 

Oroszországból jön Kína olaja

Putyin elnök a közvetített videóbeszélgetés elején jegyezte meg, hogy novemberre Oroszország Kína legnagyobb kőolajellátójává vált, Szaúd-Arábiától hódítva el az első helyezést.

Az év első 11 hónapjának adatai azt mutatják, hogy 13,8 milliárd köbméter földgázt importáltak Kínába a Szibéria Ereje vezetéken keresztül. Ezzel a második helyre léptek előre a vezetéken szállított gáz tekintetében, a cseppfolyósított gázt (LNG) illetően Kína negyedik legnagyobb szállítói, decemberben például 18 százalékkal több LNG-t küldtek, mint a napi szerződéses kötelezettségük. 

Eközben az orosz olajról és földgázról az elhatározott szankciók értelmében leváló Európai Unióban energiahiánytól tartanak.

Az orosz energiaexport Kínába idén értékben 64, mennyiségben 10 százalékkal növekedett – idézte a Reuters Alekszander Novak orosz miniszterelnök-helyettes november 29-i nyilatkozatát.