A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a tervezettnél jóval hosszabb, estébe nyúló egyeztetésen nem született megegyezés, a frontvonalak megmerevedtek, ezért a kérdés jövő héten ismét napirendre kerül.
Kiemelte, hogy a tagállamok nagy többsége – hazánkon kívül szinte mindenki – el tudja fogadni az ársapka bevezetését, a részleteiről azonban egyelőre eltérnek az álláspontok.
„Mi azt gondoljuk, hogy a gázársapka rossz, felesleges és veszélyes ötlet az energiaválság kezelésére” – szögezte le.
A tervezett intézkedés szerinte durva mesterséges beavatkozás lenne a földgázpiacba, miközben az EU ilyet soha korábban nem tett.
„Ráadásul hatástanulmány sincs, márpedig anélkül belemenni egy ilyen veszélyes, még soha senki által ki nem próbált műveletbe egy olyan fontos, érzékeny, életbe vágó piacon, mint a földgázé, az rendkívül veszélyes” – vélekedett a miniszter. Hozzátette: az ársapkával a nyáron tapasztalt, de azóta visszarendeződő rekordárakra reagáltak volna, de az elmúlt pár hónap is mutatja, hogy a helyzet mindenféle piaci beavatkozás nélkül is stabilizálódott.
A miniszter arra is kitért, hogy az intézkedés a spekulációnak is teret adhat, ugyanis ha ismert az ársapka szintje, akkor minden eladó tudni fogja, hogy ennyit mindenképp hajlandó az EU fizetni, így ez kontraproduktív módon akár áremelkedést is eredményezhet.
Ennél is fontosabb – hangsúlyozta –, hogy a javaslat súlyosan veszélyeztetné az energiabiztonságot, miután az orosz földgáz teljes körű kiváltása középtávon fizikailag lehetetlen, az ársapka pedig minden bizonnyal tovább csökkentené az elérhető földgáz mennyiségét.
„Az egész javaslat káros, veszélyes, az európai energiaellátás biztonságát veszélyezteti, spekulációnak ad terepet és még áremelkedéshez is vezethet” – mondta.
Szijjártó Péter emellett úgy vélekedett, hogy a tervezet ellentétes az Európai Tanács iránymutatásaival, amelyek értelmében az ársapka nem érintheti a hosszú távú szerződéseket, valamint tekintettel kell lenni a tagállamok specifikus energetikai helyzetére. Az előbbi kapcsán aláhúzta, hogy az ársapka a rotterdami gáztőzsdei árképzésbe nyúl bele, ami így igenis kihatással van a hosszú távú szerződések árformuláira.
Ugyanakkor üdvözölte, hogy sikerült „két kísérletet visszaverni”, azaz kivetetni két rendelkezést a még el nem fogadott, de a tanácsi soros elnökség által köröztetett javaslatból.
Az egyik, hogy a tőzsdén kívüli ügyleteket is szabályozni akarták az ár szempontjából, ami a tagállamok gázbeszerzési szabadságának és lehetőségeinek szűkítésével járt volna, miután így kétoldalú alapon sem lehetett volna szerződéseket kötni az ársapka figyelmen kívül hagyásával – tájékoztatott.
A másik, még ennél is fontosabb elem pedig az volt, hogy a hosszú távú gázszerződések módosításának előfeltétele lett volna a konzultáció az Európai Bizottsággal, ami a tárcavezető szavai szerint „totális módon tönkreverte volna a magyar földgázellátás biztonságát”.
Ezt el is mondtam délelőtt az ülésen, hogy ha ez abban a formában került volna elfogadásra, akkor mindenkinek a teremben azzal a tudattal kellett volna ma hazamennie, hogy a magyar földgázellátás biztonságát kinyírták
– jelentette ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.