Lehet, hogy globális recesszió felé tartunk, de a társadalomnak van egy csoportja, amely képtelen leállni a költekezéssel – a világ leggazdagabbjai. Míg a kiskereskedelmi forgalom általánosságában csökken, a legtöbb hedge fund rengeteget bukott, a részvénypiac pedig tavaly 20 százalékot zuhant, a luxuscikkekre és -élményekre fordított kiadások tovább nőttek, mintha a felső osztálynak meg se kottyanna a látványos vagyonvesztés – írta a Financial Times.
Miközben az átlagember számára az elmúlt néhány év egyre inkább a pénzügyi nehézségekről szólt, addig a leggazdagabbak nem veszítettek a lendületükből, és ez a költési szokásaikból is látszik. A Bain & Company tanulmánya alapján a luxuspiac az aranykorát éri, bár a vásárlói réteg jelentősen átalakult.
Tavaly a luxustermékek 1,38 ezer milliárd eurós piaca komoly fellendülést mutatott, amelyet szinte teljes egészében a tehetősebb Z és Y generáció tagjainak köszönhetett.
Míg a legtöbb velük egykorú pénzügyi nehézségek és a bizonytalan jövő előtt áll, addig a leggazdagabb fiatalok a családi vagyont gond nélkül szórják, ez a korlátlan materializmus pedig csak rosszabb lesz – a Bain előrejelzése szerint a Z és a még fiatalabb Alpha generáció költekezése 2030-ig háromszor gyorsabban növekszik, mint bármelyik korábbi generációé.
A kutatás egy tévhitet is eloszlatott: a mostani a luxusrobbanást nem Kína táplálta, mivel az ország az év nagy részében még mindig zárva volt, hanem az Egyesült Államok vezette a piaci trendet. New York továbbra is a világ luxusfővárosa, a Wall Street és a Szilícium-völgy pénze pedig még mindig főleg belföldön volt elszórva.
A szakértők szerint akkora vagyon halmozódott fel az elmúlt két évtizedben, hogy még egy 20 százalékos tőzsdei árfolyamesés is csak apróság a felső 5 százalék számára, és ők azok, akik a teljes luxuspiaci forgalom 40 százalékáért felelnek
– mondta Milton Pedraza, a New York-i székhelyű Luxury Institute vezérigazgatója.
A vagyon által biztosított védőháló mellett a tehetős embereknek több idejük is van arra, hogy elköltsék a pénzüket. Ez két szempontból is igaz: egyrészt a gazdagok nagyjából egy évtizeddel tovább élnek, mint az alacsony jövedelmű társaik, hála a jobb egészségügyi ellátásnak, a minőségi étrendnek és a több pihenésnek. Másrészt nem is dolgoznak annyit, mint az átlagember.
„A gazdagok munkamániája egy mítosz, számukra a munka inkább sprint, mint maraton. Lehet, hogy keményen dolgoznak, hogy lezárjanak egy üzletet, de utána általában elmennek egy hosszú nyaralásra” – Pedraza szerint az Elon Musk-féle viselkedés nagyon ritka.
Becslésem szerint a felső osztály tagjai rendszeresen körülbelül napi 6 órát dolgoznak, így kevésbé stresszesek.
A luxustermékek másodlagos piaca is szárnyal, a használt cikkek eladása a felső osztályon belül is egyre gyakoribbá válik még az alacsonyabb értékű tárgyaknál, például a ruhák, cipők és ékszerek területén is. Az erre szakosodott boltok és online platformok is egyre elterjedtebbek, amit a vintage és retro divathullám is felerősített.
Az a kérdés, hogy mennyire tartós ez a helyzet,
a világ leggazdagabbjai még messze vannak attól, hogy megtörjenek a gazdasági válság súlya alatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.