Ez aggasztja Davos népét
A hamarosan kezdődő éves davosi találkozó előtt pár nappal tette közzé éves, globális kockázatokról szóló felmérését a Világgazdasági Fórum (WEF). Az 1200 kockázati szakértő, politikai döntéshozó és iparági vezető véleménye alapján készült felmérés szerint a legsúlyosabb hosszú távú és kollektív cselekvést igénylő problémák megoldásában kifutunk az időből.
A kutatás szerint a világjárvány utóhatásai és az Ukrajnában dúló háború miatt
ismét a fókuszba kerültek olyan kockázatok, mint az energia, az infláció, az élelmiszer vagy a biztonsági válság kérdése is.
Ezért a következő két évet az ezekből eredő problémák dominálhatják, mint a recesszióval kapcsolatos félelmek, az adósságválság, a megélhetési válság, a társadalmi polarizáció, amelyen a téves és félrevezető információk terjedése tovább ront, a gyors lépések hiánya a klímaváltozás kapcsán és a gazdasági háború.
A nemzetközi kooperáció hiánya a klímaváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás hiányában – ez utóbbiról a WEF korábban nem nagyon beszélt, ám úgy tűnik a megelőzés már kevésbé lehetséges – a következő évtizedben folytatódó melegedés ökológiai összeomláshoz vezethet, az ehhez kapcsolódó természeti katasztrófák, a biodiverzitás csökkenése dominálják a megkérdezettek által érzékelt veszélyeket tízéves időtávon.
Ezzel párhuzamosan a geopolitikai konfliktusok és a folyamatosan jelentkező válságok elterelhetik a forrásokat az egészségügyi, oktatási és gazdasági fejlesztésektől, ami tovább rombolhatja a társadalmi kohéziót, miközben megnő a remilitarizáció veszélye is.
Rövid távon a döntéshozók harapófogóba kerülhetnek, amikor dönteniük kell az egymással versengő szociális, környezeti és biztonsági kihívások kezelése között. A világgazdaság előtt álló kockázatok már most is veszélybe sodorják a nettó zéró karbonkibocsátással kapcsolatos tervek végrehajtását, rávilágítva a tudomány álláspontja szerint szükséges és a politikailag elfogadható lépések közötti szakadékra.
A biztonsági és katonai kiadások növekedése ráadásul a megélhetési válság kezelése kapcsán szűkíti a fiskális mozgásteret. Változás nélkül a sérülékenyebb országok folytatódó válságba kerülhetnek, ami megakadályozza, hogy a jövőbeli növekedésbe ruházzanak be.
A kiadvány ezért a vezetőket kollektív cselekvésre és a rövid és hosszú távú döntések közötti egyensúly megtalálására szólítja fel, hiszen az együttműködésre nem csak a klímaváltozás kihívásai, de a pénzügyi stabilitás, az új technológiák szabályozása, a gazdasági fejlesztések és kutatási, tudományos, oktatási és egészségügyi beruházások terén is szükség van.
A felmérés érdekessége, hogy a megkérdezettek sem a két-, sem a tízéves időtávon nem a legsúlyosabb kockázatnak tartják a geopolitikai konfrontációt az orosz–ukrán háború ellenére sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.