BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Méghogy a magyarok túlsúlyosak! Egy paradicsomi ország az egész világot kenterbe veri elhízásban

Nauru, egy kicsike csendes-óceáni sziget immár hosszú évek óta küzd az elhízással, a háborút pedig, egyelőre úgy tűnik, nem sikerül megnyerni, hiszen a túlsúllyal jelentkező betegségek, mint például a diabétesz, egyre súlyosabb problémákat okoznak az országban.

A csendes-óceáni szigetvilágot mindenki a festői szépségéről, a homokos tengerpartokról és a csillogó öblökről ismeri. Kevésbé ismert tény, és Európából könnyű is rácsodálkozni, hogy toronymagasan ebben a régióban él a legtöbb túlsúlyos ember. A világ legelhízottabbjai közül az első tízbe szinte kizárólag ezen területről kerülnek be az országok, és ezek közül is kiemelkedik egy aprócska sziget: Nauru.  

NAURU
Phosphate mining site Phosphate mining site, now exhausted, leaving a barren terrain of limestone pinnacles. Republic of Nauru, Micronesia. (Photo by: Auscape/Universal Images Group via Getty Images)
Fotó: Michael Runkel

Naurut mindössze alig több, mint 12 ezren lakják, de a felnőtt lakosságnak csaknem kétharmada erősen túlsúlyos. A férfiaknál a népesség közel 60 százaléka, a nőknél pedig csaknem a 65 százaléka erősen elhízott, és összesen a lakosság közel 90 százaléka számít túlsúlyosnak. A férfiaknál világelső, a nők esetében pedig második helyen áll az ország, és nagyon rossz hír a jövőre nézve, hogy a gyermekek körében is második az állam, a fiatalok több mint egyharmada küzd az elhízással. Magyarország ehhez képest még jobban áll, bár arra mi sem lehetünk büszkék, hogy Európában a férfiak körében erősen az élmezőnybe tartozunk elhízásban.  

Munkahelyre édességet bevinni legalább olyan káros, mint a passzív dohányzás

A brit élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (FSA) elnöke aggályosnak nevezte, hogy késik az egészségtelen ételek televíziós reklámjainak betiltása.

Hogy lett Nauru a világ legelhízottabb országa?

Naurut a 18. század végén fedezték fel európai kereskedők, és a 19. században már aktív kereskedelmet folytatott, amelynek fő összetevője az élelmiszer, a fegyver és természetesen az alkohol volt, az utóbbi végül egy véres polgárháborúig és a teljes tilalomig fajult. A 20. század elején aztán minden megváltozott, amikor kiderült: Nauru a világ egyik leggazdagabb foszfátlelőhelyén csücsül. A műtrágyagyártáshoz eleinte elengedhetetlen ásvány alaposan átalakította a szigetország gazdaságát, különösen az 1968-as függetlenedés után. A bányászásból kinyert vagyont pedig, mivel más ötletük nem nagyon volt, elsősorban nyugati termékekre, főleg ételekre fordították: Nauruba hirtelen ömleni kezdett az amerikai, ausztrál és új-zélandi gyorskaja. 

A gyümölcs és a zöldség után a kóla, a csokoládé és a sült csirke lett pillanatok alatt a három fő alapélelmiszer a szigeten, és ezzel el is indult az ország a brutális elhízás útján.  

 

NAURU
Queen Elizabeth II, Nauru, 21st October 1982. (Photo by John Shelley Collection/Avalon/Getty Images) Queen Elizabeth II, Nauru, 21st October 1982. (Photo by John Shelley Collection/Avalon/Getty Images)
Fotó: John Shelley Collection / Avalon

Gazdaságilag „fogyókúrára” kényszerültek

A túlsúly ráadásul a gazdasági teljesítményen is meglátszott, a kibányászott foszfát mennyisége erősen visszaesett, a fogyásra buzdító kormányprogramok pedig szép sorjában leálltak, miután nem jutott rájuk elég pénz. A 2000-es évek elejére meglátszott, hogy Nauru vezetése rendkívüli módon elszámolta magát, hiszen amikor dőlt a pénz, nem fektették be megfelelően, hanem elképesztően magas állami fizetésekre és jóléti dolgokra verték el. Ez – és a termelés visszaesése – odáig vezetett, hogy a fő bányacég értéke az 1990-ben becsült 1,3 milliárd dollárról másfél évtized alatt 0,3 milliárd dollárra olvadt. Nauru ezután hiába próbált adóparadicsommá válni, nem sikerült megúsznia a gazdasági csődöt.  

Phosphate mining site Phosphate mining site, now exhausted, leaving a barren terrain of limestone pinnacles. Republic of Nauru, Micronesia. (Photo by: Auscape/Universal Images Group via Getty Images)
Fotó: Getty Images

Hosszú évekre és jelentős külföldi, elsősorban ausztrál segítségre – Ausztrália ma is minden évben nyújt egy nagyjából 20 millió dolláros segélyt a szigetországnak – volt szükség ahhoz, hogy Nauru ismét meginduljon a gazdasági fejlődés útján. A 2010-es 47 milliós GDP-szintről eljutottak a 100 millió dollár feletti szintekre, a Világbank adatai szerint 2021-ben már 133 millió dollár volt a bruttó hazai termék mértéke. Ebben nagy szerepe volt a halászat felfuttatásának és a halászati engedélyekben rejlő lehetőségek kiaknázásának. 

 

Egy veszély elmúlt, de van még számos másik

Nauru tehát visszatért a csőd széléről, legalábbis ami a gazdaságát illeti. Ám még mindig súlyos problémákkal küzd, mégpedig a korábbi jólét következtében. Az elhízás miatt ugyanis Nauru világelső az ezzel járó betegségek terén, így itt a legmagasabb népességarányosan a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdő betegek száma, de a diabétesszel járó végtag-amputációk is megszokott dolognak számítanak az országban. Emiatt a kormány mostanában ismét igyekszik tenni az életminőség javításáért, és már egészen fiatal korban próbálják rávenni a naurui gyermekeket, hogy minél többet mozogjanak, és étkezzenek egészségesebben. Ez azonban egy rendkívül hosszú folyamat lesz, és egyelőre nem is úgy látszik, hogy sikerrel járhatnának, különösen amiatt, mert a nauruiak szemében a túlsúly még mindig a gazdagság jele. Ha innen nézzük, akkor Nauru tényleg a világ egyik leggazdagabb országa is egyben.  

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.