Mire figyeljünk 2023-ban?

Egy évvel ezelőtt a világ ilyenkor még amiatt aggódott, hogy valaha véget ér-e a koronavírus-járvány. Majd februárban Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója porig rombolta a világgazdaság töretlen fejlődésébe vetett reményeket, felforgatva az energiapiacot, az egekbe katapultálva az élelmiszerárakat, kikezdve a beszállítói láncokat, negatív hatásait egészen a Szilícium-völgyi tech óriásokig éreztetve. Egy labilis év ért véget, így most kifejezetten fontos, hogy felkészülten vágjunk neki a 2023-asnak – írta a Financial Times.

A 2022-es év nehéz terep volt még azoknak a befektetőknek is, akiket a tőzsdéken tapasztalt volatilis mozgások nem szoktak különösebben megijeszteni. Ismeretlen, de ígéretes újoncok és régi, megbízható cégek is próbára lettek téve a parketten, néhány iparágat pedig különösen erősen érintett a gazdasági átrendeződés.

Energia

Új korszakot indíthat a 2023-as év az energiaszektorban: magával hozhatja a globális olajpiac kettészakadásának kezdetét. Az orosz olaj és olajtermékek tengeri importjára vonatkozó nyugati szankciók a feje tetejére állították a piacot: az orosz olaj emiatt egyre nagyobb volumenben Indiába és Kínába áramlik Nyugat-Európa helyett, a kieső mennyiséget az Egyesült Államok a tartalékaiból és palaolaj-termelésének felfuttatásával próbálja kipótolni. A Közel-Keleten pedig igyekeznek mindkét oldalon betömni a hiányos készleteket, ám a korlátozások valódi hatásait csak a következő egy évben tapasztalhatjuk meg.

Az orosz–ukrán háború rávilágított az energiaellátás biztonsági kockázataira, és egy másik rizikófaktor is egyre inkább képbe kerül: mégpedig a klímavédelem, és a jegyében megtett és még mindig szükséges lépések. Hosszú évek után az Egyesült Államok és az EU is keményebben lép fel ezen a területen, a kiépülő szabályrendszerek pedig egyre szűkítik a kiskapuk keresésével foglalatoskodó vállalatok mozgásterét. Idén valószínűleg több eljárásra, pereskedésre és még szigorúbb szabályozásra kell számítani, ami az ágazati szereplők részvényárfolyamát is negatívan befolyásolhatja.

Az energiaszektorban érdemes lesz Wael Sawanra, a Shell újonnan kinevezett vezérigazgatójára figyelni. Európa legnagyobb energetikai vállalata rekordnyereséget termel, számára igencsak kedvező a helyzet. Ám nem kényelmesedhet el, mivel a zöldátállásról szóló stratégiáját végre kell hajtania, a céget Sawannak a zérókibocsátás irányába kell terelnie. Az új vezérnek kell eldöntenie, hogy ezt milyen formában és menetrenddel hajtja végre. Mindenesetre bárhogy dönt, földrengésszerű mozgásokat vált ki a Shell-részvény árfolyamában.

Technológia

A legfontosabb trend 2023-ban minden bizonnyal a mesterséges intelligencia használatának terjedése lesz, amiben az utóbbi időben hatalmas áttörést értek el. Ide tartoznak a „generatív” rendszerek, amelyek több helyen írnak, festenek, dolgoznak helyettünk, és az eredményt mintha emberi kéz alkotta volna. A fejlesztésbe folyamatosan áramlik a tőke.

A legnagyobb kockázat a big tech vállalatokra nézve a saját (túlzottan nagy) méretük. A labilis pénzügyi környezet 2022-ben a részvényeik zuhanását, dolgozók tízezreinek elbocsátását és a beruházások leállítását, visszafogását eredményezte. Ha idén valóban bekövetkezik a gazdasági recesszió, s emiatt a termékeik és a szolgáltatásaik iránt is csökken a kereslet, az akár egy újabb tech válsághoz vezethet. A vállalatok ráadásul „szem előtt” vannak, folyamatos szabálysértéseikre a hatóságok egyre súlyosabb bírsággal válaszolnak, olyan pluszköltségekbe kergetve őket, amelyeket normális és körültekintő belső szabályozással el tudnának kerülni. A legnagyobb meglepetés az lenne, ha valamelyik nagy technológiai vállalat úgy döntene, komolyan veszi a belső ellenőrzést, vagy akár külön is választja a projektjeit, anélkül, hogy megvárná, hogy a szabályozó hatóságok kényszerítsék erre. 

Ha valakire idén is érdemes lesz figyelni, az Elon Musk. Az év végi Twitter-fiaskó és a Tesla-árfolyam megroppanása kérdéseket vethet fel a vezetési stílusával és az alkalmasságával kapcsolatban, ám ha a közösségi médiás kalandjának hátat fordít, több más projektje is fontos lehet a világ számára. Az elektromos autózásból és az űrutazásból is erős iparágat kovácsolt, ahol folyamatosan szükség van a Muskra jellemző innovációs készségre. 

Magántőke

Továbbra is figyelni kell az olyan magántőke-társaságokra, mint a Blackstone, a CVC vagy a KKR, amelyek „türelmes befektetőknek” számítanak. Alapjaik hosszú távú biztonságot nyújtanak, csillapítják a piac szeszélyeit, és a legjobb pillanatban tudnak lecsapni. Az idő azonban most ellenük játszik, ugyanis a tőkepiacok befagytak, az emelkedő kamatok pedig megduplázták a költségeiket sok tőkeáttételes portfóliójuk számára. Az év végi értékelések idején észre kell venniük, hogy stratégiaváltásra van szükség.

A legnagyobb kockázatot a magántőke-társaságoknak a piaci problémák mellett a trösztellenes törvények reformjai jelentik. Az elmúlt években ezek a vállalatok óriási méretűre duzzadtak, és felfoghatatlan méretű vagyont kezelnek. 

2023-ban Orlando Bravo, a Thoma Bravo milliárdos társalapítója és a gyors befektetések mestere nem fog pihenni. Cége nagyjából két év alatt 55 milliárd dollárt gyűjtött össze, és több mint egy tucat állami cég privatizálásában vett részt. A közelmúltban nyolcmilliárd dollárnyi saját tőkét használt fel a felvásárlások lebonyolítására, közvetlen befektetőkre támaszkodva, akiknek a bizalma egy ilyen összeg mellett önmagáért beszél.

Kereskedelmi ingatlanok

Nincs olyan ingatlanos, aki azt gondolta, hogy 2023 könnyű menetet hozna, a visszaesés máris megkezdődött, és várhatóan súlyosbodni fog. A piac most újrakalibrálja magát, miután véget ért az olcsó pénz korszaka, amely a pénzügyi válság óta rengeteg befektetőt vonzott az ágazatba. A magasabb hitelköltségek, az infláció és a recesszió veszélye azonban idén nem egy bérbeadót sodor majd a szakadék szélére, és a várakozások szerint az év első felében felgyorsulhatnak a kényszereladások. Ekkor érdemes lesz nyitott szemmel járni az ingatlanpiacon.

A kereskedelmi ingatlanok piacán tavaly több új kifejezés is bekerült a szótárba. A „megfeneklett tőke” vagy a „zombi iroda” a régebbi munkahelyeket írja le, amelyek a hibrid és otthoni munka mellett üresen maradtak még a világjárvány után is. 

Sandeep Mathrani szavaira az idén is érdemes odafigyelni, ő 2020-ban azzal a szimpla ígérettel vette át a WeWork vezérigazgatói posztját, hogy az irodahelyiségek újfajta, rugalmas hasznosításával foglalkozó céget nyereségessé teszi. A WeWork korábban 47 milliárd dollárt veszített az értékéből, és a tőzsdei bevezetése is kútba esett. Mathrani 2023-ra ígérte az első nyereséges üzleti évet, majd most kiderül, vajon az óriásvállalatokkal is olyan jól bánik-e, mint a startupokkal.

Idén a legnagyobb meglepetés az lenne, ha az irodák bérbeadói visszatérnének a „régi, normális” állapothoz. A világjárvány idején – még akkor is, amikor a munkahelyek kiürültek – a tulajdonosok azt állították, hogy a koronavírus után majd minden visszatér a rendes kerékvágásba. Ez nem következett be, a kihasználtság az Egyesült Királyságban a pandémia előtti szint felére csökkent, az Egyesült Államokban is messze alatta maradt.

Kriptodevizák

A kriptopiac egyre meredekebb lejtőn csúszik lefelé, és kérdéses, hogy a befektetők elég nagyot csalódtak-e ahhoz, hogy változtassanak a trendeken. A nagy nyári összeomlás után – amelyet rengeteg cég fizetésképtelensége, munkahelyek megszűnése, valamint a bitcoin és az ether árfolyamának összezuhanása jellemzett – az iparágat novemberben az FTX kriptotőzsde csődje sokkolta. Az egymást követő botrányok rávilágítottak az ágazat legnagyobb elméleti hibájára – semmibe vették a kriptovaluták alaptételét, a decentralizációt. A szektor valamiért nem tanul a hibáiból, a lassú felépülés ugyanebbe az irányba húz, de a decentralizáció kérdése 2023-ban is fel fog merülni.

A kriptopiacra a legnagyobb veszélyt saját maga jelenti. Sorra dőlnek be a tőzsdék, a befektetők, a hitelezők és még a „pénzverdék”, azaz a bányászcégek is. Stabilitás nélkül pedig nem működhet a piac. A káosz és az eltűnő milliárdok az ellenőrző szervek figyelmét is felkeltik, amelyek beavatkozása sérti ugyan az ágazat alapelveit, de biztonságosabbá teheti.

Sam Bankman-Fried FTX-vezér bukását és bírósági ügyét sokan kárörömmel és bosszúszomjasan követik, viszont a kriptotérnek szüksége van egy új szószólóra. Bár a „bitcoin evangelistája”, Cathie Wood, az Ark Investment Management alapítója eddig közel 50 milliárd dollárt veszített el a tőzsdén a 2021-es csúcs óta, mégsem adja fel. 

A kriptopiac azzal okozná a legnagyobb meglepetést, ha a felhasználók elfogadnák a külső szervek ellenőrzését. Az ágazatot már így is meghódították a kriptopénzintézetek, amelyek azonban senkinek nem tartoznak felelősséggel, és nem meglepő, hogy a szigorú szabályozók hiányában folyamatosan elbuknak, vagy eltüntetik a befektetők pénzét.

Világjárvány, bezártság, infláció, háború, gazdasági válság, klímaváltozás és a közelgő recesszió. Néha úgy érzi az ember, mintha az utóbbi pár évben elkezdődött volna a világvége, az életünk folyton veszélyben van, és a jövő is kiszámíthatatlan. Ilyenkor nagy a kockázata, hogy elmerülünk az önzőségben, hogy a saját bőrünket mentsük, miközben megfeledkezünk a legfontosabb dolgokról.

Az elmúlt években épp elég stressz ért mindenkit, s bár az élet egyhamar nem lesz könnyebb, próbáljunk meg pozitívan hozzáállni ahhoz a káoszhoz, amely manapság körbevesz minket. Ha az eddigi viszontagságokat túléltük, a mostanit is le tudjuk küzdeni, és ki tudja, a végén talán még jobb emberekké is válhatunk.