A német parlament egy új állampolgársági törvény elfogadására készül, amely sokkal könnyebbé teszi a külföldiek számára a honosítást – ez a lépés egy kisebbfajta pozitív forradalommal ér fel az országban élő bevándorlók számára, akiknek így sokkal kevesebb követelménynek kell megfelelniük – írta a Financial Times.
A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a bevándorlók a jelenlegi nyolc helyett már öt év németországi tartózkodás után állampolgárságért folyamodhassanak. Ráadásul azok, akik „különleges erőfeszítéseket tettek a beilleszkedés érdekében” – például megtanulták a nyelvet vagy jól teljesítettek az iskolában – három év után kérvényezhetik a honosítást.
A javaslat egyik legfontosabb eleme a kettős állampolgárság tilalmának feloldása a nem uniós országokból származó személyek számára. Közülük sokan hiába integrálódtak már a német társadalomba, az eredeti állampolgárságuk, identitásuk feladása erkölcsi és vallási téren vállalhatatlan volt számukra. Ezt a dilemmát is megnyugtatóan rendeznék
a törvényben, amelyet ha egyszer elfogadnak, nagy hatással lesz a társadalomra. Németországban mintegy tízmillió olyan ember él, aki nem rendelkezik német útlevéllel – ez lakosság nagyjából 12 százaléka.
Az állampolgársági törvényjavaslat része annak a reformsorozatnak, amelyet Olaf Scholz kancellár szociáldemokratákból, zöldekből és liberálisokból álló koalíciója ígért, és amelynek célja a német társadalom modernizálása volt az Angela Merkel vezette konzervatív kereszténydemokraták 16 éves kormányzása után.
A 2021 novemberében megtárgyalt többpárti megállapodásban szerepelnek a kannabisz legalizálására, a választójogi korhatár 16 évre való leszállítására és a nemváltás bejelentésének megkönnyítésére vonatkozó tervek is.
A legnagyobb ugrás azonban a bevándorlási reform, amely teljesen átalakítaná az állampolgársági rendszert. Míg a szomszédos országokban az állampolgársági kritériumokat szigorítják, Németországban lazítanának rajtuk, elsősorban azért, mert a német ipar hatalmas munkaerőhiánnyal küzd, és évente körülbelül 400 ezer külföldi dolgozóra volna szükség ahhoz, hogy a gazdaság ne veszítsen a lendületéből.
A kutatások szerint a felgyorsított honosításnak nagy előnyei vannak. A nők munkaerőpiaci részvétele javul, a gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, Svájcban pedig azt tapasztalták, hogy az állampolgárság magasabb jövedelemhez és nyugdíjakhoz, valamint társadalmi integrációhoz vezet
– mondta Niklas Harder, a német integrációs központ munkatársa.
Az állampolgárságról szóló törvényjavaslatot összekapcsolják a bevándorlási reformmal, amelynek célja, hogy megkönnyítse a szakképzett munkavállalók bejutását Németországba. A kérelmezőknek többé nem kell majd bizonyítaniuk, hogy Németországban elismert szakképesítéssel rendelkeznek, elegendő lesz a releváns munkatapasztalat és egy munkahely ígérete.
A törvényjavaslat azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését. A kereszténydemokraták és a szélsőjobboldali AfD szerint a Scholz vezette koalíció normális követelmények nélkül, olcsón osztogatná az állampolgárságot, ami gyenge integrációhoz, társadalmi széthúzáshoz és újabb bevándorlók becsalogatásához vezetne. Véleményük szerint a jelenlegi nyolcéves várakozási idő pont megfelelő.
A reform útjában azonban nem az ellenzéki pártok, hanem a német bürokrácia áll, ugyanis a hatóságok most sem tudnak megbirkózni az állampolgársági kérelmek tengerével és a nagyszámú bevándorlóval.
Csak Berlinben 26 ezer kérelem elbírálása van folyamatban – ebből közel 10 ezret még 2021-ben adtak be. A szakszervezetek szerint nincs elég hivatalnok, aki ezeket feldolgozná, és szerintük a reform elfogadása a kérelmek 50-100 százalékos növekedéséhez fog vezetni. A várakozási idő ezzel jócskán megugrana, és könnyen lehet, hogy a javasolt három-öt évből akár tíz is lehet, mert ekkora rohamra nincs felkészülve az államapparátus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.