Trükközni kénytelen Berlin, elszáll a német költségvetési hiány
A német pénzügyminiszter képmutató módon érvel az adósságszabály ismételt hatályba léptetése mellett, miközben költségvetési trükkökkel sem tud ennek megfelelni, így is 12 milliárd euró hiányzik. Berlinnek számtalan oka lenne arra, hogy ne csak a valóságban, de a látszat szintjén is engedjen a rá hagyományosan jellemző fiskális szigor feladásának.
Fotó: Kay Nietfeld / AFP
A szabad demokrata német pénzügyminiszter, Christian Lindner azonban inkább úgy döntött, hogy a látszatra ad, így viszont kénytelen olyan költségvetési tornamutatványokat előadni, amelyekért korábban az EU többek között Magyarországot is elővette. Az energiaválságra adott német választ, a 200 milliárd eurós mentőcsomagot valamiből finanszírozni kell, ezért az idei kötvénykibocsátások értéke rekordszintre, 500 milliárd euró fölé emelkedik – így viszont garantáltan nem teljesül a német alkotmányban foglalt adósságszabály.
A német alkotmány adósságszabálya (Schuldenbremse) előírja, hogy egy adott évben az állam nem vehet fel – nettó értelemben – a GDP 0,35 százalékánál több hitelt. A szabályt a 2009-es pénzügyi válságot követően fogadták el, majd 2020-ban a Covid következtében szükségessé váló gazdaságmentő csomag miatt függesztették fel átmenetileg.
Pénteken publikált adatok szerint a büdzsé GDP-arányos hiánya tavaly 2,6 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 3,7 százalékról. Az idén azonban előrejelzések szerint 4,5 százalékra hízhat, ami példátlan az elmúlt évek tendenciájához képest, jóval magasabb, mint az EU által megszabott – s egyébként a pandémiára való tekintettel felfüggesztett – 3 százalékos szabály. Lindner, aki magát „barátságos héjának” nevezi, korábban hevesen érvelt az ellen, hogy az uniós szabályt lazítsák, vagy átalakítsák, holott már Brüsszel is hajlik arra, hogy az univerzális kalodát a realitásokhoz igazítsa.
Német skizo
A szabad demokrata Lindner furcsa helyzetben van, ugyanis a 2021-es kampány során még legfontosabb választói rétege, a vállalkozók, nagytőkések érdekeit képviselte. Ez gyakorlatilag a hagyományosan nagyon szigorú német költségvetési politikát jelenti. Az energiaválság, valamint az orosz–ukrán háború azonban felülírta a választási ígéreteket, ma már a szociáldemokraták és a zöldek mellett a német kormánykoalíció legkisebb tagja választói körének is érdeke a lazább fiskális politika. A 200 milliárdos energiacsomag, valamint a honvédelem korszerűsítésére előirányzott 100 milliárd euró nagyon is jól jön a német iparnak – adott esetben életmentő lehet.
A képmutatást mindezeknek a finanszírozási formája jelenti, ugyanis a két csomagot egy-egy speciális alap keretein belül valósítják meg – gyakorlatilag kikerülve a költségvetési elszámolást.
Az ilyenfajta árnyékbüdzsé nagyon nem néz ki jól abban a Németországban, amely értékként tekint a költségvetési fegyelemre és átláthatóságra
– nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek Ulrike Malmendier, aki tagja a német kormány mellett működő gazdasági tanácsnak, s az University of California, Berkeley közgazdászprofesszora.
Lindner persze maga is érzi, hogy némi magyarázattal tartozik a közvéleménynek: „Az idei eladósodás számomra is kényelmetlen. Nem volt könnyű dönteni róla, de a jó irányba tett lépés. Németországnak használnia kell gazdasági erejét, nem veszíthetjük el vállalkozásainkat, az emberek a megélhetésüket, azokat a struktúrákat, amelyekre országunknak a jövő érdekében szüksége van” – nyilatkozta január elején.
Rosszkedvű németek
A pandémia és az orosz–ukrán háború megviselte a németek idegeit. Az infláció az év végén 8,6 százalékon állt – fájóan magasabban, mint a franciák által mért 5,9 százalék –, és a várakozások szerint csak lassan csökken majd. Októberben még 10 százalék fölötti szinten, 70 éves csúcson állt a pénzromlás mértéke. Az S&P Global felmérése szerint a magánszektor gazdasági aktivitása tavaly decemberben tovább romlott, a német gazdaság a recesszió szélén imbolyog.
A piacoknak szintén hiányzik a stabil és erős Németország.
A 10 éves német államkötvény, a Bund hozama a nyár közepi 0,7 százalék körüli szintről az év végére 2,5 százalékra emelkedett – nem nagyon tetszik a befektetőknek, hogy a német államadósság-kezelő központ belement a büdzsén kívüli finanszírozásba.
Az idei kötvénykibocsátás eléri a rekordnak számító 539 milliárd eurót, az éves kamatkiadások 42,2 milliárdra nőnek a korábban, még a csomagok előtt várt 15,3 milliárdról. Ebben a helyzetben anakronizmus az adósságszabály visszaállításáról beszélni. Veronika Grimm, aki szintén tagja a kormány mellett működő gazdasági tanácsadó testületnek, úgy véli, hogy
sokkal egyszerűbb lett volna ismét felfüggeszteni a szabályt, mintsem veszélyeztetni a német fiskus hitelességét.
Így se jön ki a matek
Persze jó német szokás szerint azért a pénzügyminiszter igyekszik megfogni házon belül is a pénzt, rá is van erre kényszerülve. A Handelsblatt című német lap értesülései szerint a minisztériumokat az idén összesen 12 milliárd euró megtakarítására szólították fel – még úgy is ennyi szükséges az adósságszabály teljesítéséhez, hogy nem számolják bele a költségvetésbe a két gigaalapot. A spórolást az indokolja, hogy a vártnál többet kell költeni a kamatkiadásokra, valamint a tartományi közösségi közlekedés támogatására. A német költségvetés kiadási oldala az idén 476,3 milliárd euró.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.