Európában az élelmiszerárak növekedése két éve gyorsul. Először a Covid–19 miatt felborult beszállítói láncok, majd az orosz–ukrán háború miatt megnövekedett nyersanyagköltségek lódították meg az inflációt. A kiskereskedők és a gyártók 2021 óta kemény ártárgyalásokat folytatnak arról, hogy ki viselje azt a veszteséget, amelyet már nem tudnak áthárítani a fogyasztókra.
Idén még többet kell majd fizetni az élelmiszerért, mint tavaly
– legalábbis szakértők erre számítanak Európában.
A britek rekordmértékben, csaknem 17 százalékkal fizettek többet az élelmiszerekért a január 22-ig tartó négy hétben a tavalyi év azonos időszakához képest. Ennek ellenére még nem érte el a csúcsot a kiskereskedelmi árak inflációja az Egyesült Királyságban. Franciaországban 13,2, Lengyelországban 21,5, Magyarországon 44,8 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak a tavaly decemberig tartó egy évben, míg az euróövezetben 14,1 százalékkal nőttek a január 23-at megelőző 12 hónap alatt.
Az árszínvonal-növekedés hatására több országban visszaesett az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumene.
Csehországban 10,2 százalékkal, az eurózónában pedig 2,9 százalékkal volt kisebb a megvásárolt mennyiség decemberben éves összehasonlításban. A tendencia Magyarországon június óta látszik, a legfrissebb adatok kedden érkeztek. Az üdítő kivétel Románia volt, ahol a fogyasztók többet vásároltak tavaly.
A világ legnagyobb élelmiszer-előállítója, a Nestlé úgy látja, hogy a magas termelési költségek miatt idén tovább kell emelnie az árakat. Az Unilever szelektív áremelés mellett döntött, azaz magasabb áron inkább kevesebb terméket értékesít, hogy az árait a versenytársak alatt tartsa, és így további piaci részesedést szerezzen.
A gyártók addig emelik az áraikat, amíg vissza nem szerzik a nyereségeiket
– mondta Bruno Monteyne, a Bernstein elemzője a Reutersnek. Warren Ackerman, a Barclays szakértője szerint, bár az élelmiszeripari nyersanyagárak átlagosan 20 százalékkal csökkentek a márciusi csúcshoz képest, még időbe telik, amíg ez a vállalatok költségeiben is megjelenik.
Monteyne szerint két dolog állíthatja meg az áremelkedést. Az egyik, ha a fogyasztók gyorsabb ütemben állnak át a boltok saját márkás termékeire, a másik pedig, ha a nyersanyagárak tovább csökkennek.
A világ legnagyobb kiskereskedője, a Walmart még decemberben arra figyelmeztetett, hogy
a napi fogyasztási cikkeket előállító nagyobb cégek 2023-ban még nagyobb mértékben emelik az áraikat, mint 2022-ben.
Az európai kiskereskedők próbálják tartani az árszínvonalat, és lenyomni a beszállítók magas árait. A belga Colruyt diszkontlánc a nagyobb cégeknél ragaszkodik a hosszú távú szerződésekhez, míg a brit Tesco és Kraft Heinz annyira nem engedett az ányomásnak, hogy megállapodás híján egyes termékek eltűntek a polcaikról. A brit Tesco szerint a beszállítók indokolatlanul emelik az áraikat. A költségnövekedés feletti áremelés Magyarországon is megjelent. A Tesco vezérigazgatója, Ken Murphy az infláció tetőzését az év közepére várja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.