Így kerülhetné el Kína a demográfiai katasztrófát
Kínának már a koronavírus-járvány kitörése előtt is demográfiai és gazdasági gondjai voltak, és a zéró-Covid-protokoll végeztével sem szűntek meg.
Fotó: Frédéric Soltan / Getty Images
Az ázsiai óriás népessége fél évszázad után csökkenésnek indult, társadalma erősen elöregedő irányba tart, a lakosság pedig nem csak az egészségéért, de a megtakarításaiért is aggódik:
Kínában négy fronton mindenképpen változtatni kellene, hogy elkerülje a vészesen közelgő demográfiai katasztrófát.
Elsőként az elmúlt évtizedben befektetésekkel alaposan tarkított, hitelből táplálkozó ingatlanpiaci befektetések helyett át kellene állnia a termelékenységet serkentő beruházásokra: a technológiai és az egészségügyi szektor fejlesztése révén hosszú távú munkahelyeket és ezáltal erősebb vásárlóerőt, magasabb GDP-t hozva létre. A jobb anyagi helyzet növelné a családok méretét: a csökkenő lélekszám árnyékában pedig Kínának erre órási szüksége lenne.
A termelékenység felpörgetése a lakosságszám növelésén túl a globális ellátási láncokról való leválást is elő tudná segíteni, amit Kína és szövetségesei előbb-utóbb minden bizonnyal szeretnének meglépni. Erre utal az aranyfelvásárlási rohamuk is.
Addig viszont, amíg a globális láncból ki tudna ugrani, javítania kellene a kapcsolatokat a Nyugattal, kifejezetten az Egyesült Államokkal – arra pedig a kémlufishoz hasonló diplomáciai botrányok árnyékában kevés esély van.
A tartós munkahelyteremtést, ezáltal pedig a gyermekvállalási hajlandóságot segítené elő az oktatási rendszer fejlesztése is: ez ugyan drága művelet, de hosszú távon mindenképpen megtérül. A jobb és olcsóbb oktatási rendszer a szülőket is nyugalommal töltené el gyermekük biztos jövőjével kapcsolatosan, így a kínai újraépítési célokat is támogatni tudnák.
A termelékenységet serkentő beruházásokon és az oktatási rendszer fejlesztésén túl a piacgazdaság felé nyitás lenne a harmadik terület, amelyen a kínai állam lépéseket tehetne a demográfiai katasztrófa elkerülése felé.
A piaci alapú befektetések ugyanis hatékonyabb fejlesztésekhez, ezáltal magasabb bevételekhez vezetnek, amelyek a vállalkozási kedv növelése mellett a korfa kiegyensúlyozásában is kulcsszerepet tölthetnek be.
A negyedik fontos szempont a szociális ellátórendszer bővítése lenne. A kiszámítható és széles körű nyugdíj- és segélyezési rendszer ugyanis lehetővé tenné a kínaiak számára, hogy a folyamatos megtakarítás és spórolás helyett elköltsék a pénzüket, táplálva a gazdaságot és pörgetve a kiskereskedelmet.
A kínai lakosság megtakarítása 2022-ben a GDP 100 százalékát is meghaladta.
Az ellátórendszer által lefedettek körének bővítése már egy ideje nagyban zajlik: a jelenleg nyugdíjaskorba lépő és már abban lévő idősek szinte valamennyien jogosultak nyugdíjra, és az egyetemes egészségügyi ellátás sincs már messze. Ezek fejlesztése már most látványos eredményeket tud felmutatni, de a teljesen egyenlő ellátási színvonal elérése messze van még Kínában.
A gazdasági növekedés újra pályára állítása korántsem csupán lázálom az ázsiai óriás számára: okos manőverezéssel és kedvező világgazdasági körülmények mellett éves szinten 4 százalékos bővülést lehet képes tartani a következő évtizedben.
Ez ugyan elsőre nem tűnik hatalmas eredménynek, de ezt az ütemet tartva tizenöt éven belül megduplázódna a gazdaság mérete, 2035-re magas jövedelmű országgá téve Kínát, ezzel pedig minden bizonnyal elkerülve az egyébként rohamosan közelgő demográfiai katasztrófát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.