Kína segít életben tartani az orosz gazdaságot
Kína és Oroszország a háború kezdete előtt deklarálta a két ország közötti „korlátlan” barátságot, és a kapcsolat azóta is szoros – gazdasági és politikai téren is. Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Külügyi Bizottságának igazgatója a héten járt Vlagyimir Putyinnál, és a The Wall Street Journal értesülése szerint áprilisban vagy május elején Moszkvába látogathat Hszi Csin-ping kínai államfő is.
Fotó: AFP
A politikai kapcsolatoknál talán fontosabbak a gazdaságiak, hiszen sok szempontból Kína miatt nem igazán hatékonyak az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók, Peking tartja részben életben az orosz gazdaságot.
Veszik az energiahordozókat
A szankciók részeként a Nyugat embargó alá vonta az orosz olajat, ársapkát vezetett be a harmadik félnek szállított nyersolajra, kitiltotta az orosz bankokat a SWIFT nemzetközi fizetési-üzenetküldő rendszerből, és befagyasztotta a moszkvai jegybank külföldön található tartalékait, hogy korlátozza a háború finanszírozását.
A büntetőintézkedések nem voltak teljesen hatástalanok, bár nem is érték el azt, amit vártak tőlük. Szakértők arra számítottak, hogy az orosz gazdaság 2022-ben legalább 10 százalékkal zsugorodik majd, nagyobb mértékben, mint a Szovjetunió összeomlása, illetve az 1998-as pénzügyi válság után. Ehhez képest a statisztikai hivatal, a Roszsztat első becslése szerint a visszaesés sokkal kisebb, mindössze 2,1 százalékos volt, és a Világbank legfrissebb jelentése szerint is maximum 4,5 százalékos, bár az kétségtelen, hogy az orosz gazdaság tavaly recesszióba csúszott.
A kormányzati bevételek azonban nőttek elsősorban a magas energiaáraknak és annak köszönhetően, hogy Moszkva átirányította az exportot Ázsiába, főleg Kínába és Indiába, amelyek nem csatlakoztak a szankciókhoz, és boldogan vásárolják a diszkontáron kínált orosz olajat.
Kína gazdaságilag támogatta Oroszország háborúját abban az értelemben, hogy növelte a kereskedelmet Oroszországgal, ami gyengítette a Moszkva katonai gépezetének megbénítására tett nyugati erőfeszítéseket. Hszi Csin-ping pedig tovább akarja mélyíteni Kína kapcsolatát az egyre elszigeteltebb Oroszországgal
– nyilatkozta a CNN-nek Neil Thomas, az Eurasia Group Kínával és Északkelet-Ázsiával foglalkozó vezető elemzője, aki szerint Moszkva „páriastátusza” lehetővé teszi, hogy Peking nagyobb befolyást gyakoroljon Oroszországra, olcsó energiához, fejlett katonai technológiához és diplomáciai támogatáshoz jusson saját nemzetközi befolyása növelésének érdekében.
Fotó: Shutterstock
Rekordon a kétoldalú kereskedelem
A kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordszintre ugrott tavaly, 30 százalékkal, 190 milliárd dollárra emelkedett hivatalos kínai statisztikák szerint. (Egy dollár 358,9 forint.) Különösen gyorsan növekszik az energiahordozók kínai importja: az olajbehozatal március és december között 45 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és elérte az 50,6 milliárd dollárt. A szénimport 54 százalékkal, tízmilliárd dollárra ugrott, a földgázé 155 százalékkal, 9,6 milliárd dollárra.
A kapcsolat mindkét fél számára előnyös. Oroszországnak kétségbeesetten szüksége van új vásárlókra Európa helyett, Kína pedig arra összpontosít, hogy gazdasága kilábaljon a válságból, és a hatalmas feldolgozóipar működtetéséhez sok és olcsó energia kell.
„Oroszország számára ez a partnerséget a kétségbeesés szülte. Putyin ott keres segítséget, ahol csak talál, és Hszi boldogan kihasználja Putyin kétségbeesését” – mondta az amerikai hírtelevíziónak Keith Krach, az Egyesült Államok gazdasági növekedésért, energiáért és környezetvédelemért felelős volt államtitkára, aki szerint ez is csak újabb bizonyíték arra, hogy Kína felelőtlen szereplő a világpolitikában.
Belépnek a nyugatiak helyett
A szankciók és a nyugati cégek kivonulása miatt hatalmas piaci rés nyílt meg Oroszországban, amelyet Kína igyekszik is betölteni. Az amerikai kongresszus kutatóintézetének tavaly májusi jelentése szerint Moszkva már akkor több milliárd dollár értékben vásárolt ipari gépeket, elektronikai felszereléseket, fémeket, járműveket, hajókat és repülőgépeket Kínától.
Bár Kína vonakodik közvetlenül támogatni Oroszország háborúját, a kétoldalú kapcsolatok tovább fognak erősödni, mert Peking opportunista. Hszi értékeli, hogy Putyin stratégiai ellensúlyt nyújt az egyre ellenségesebbé váló Egyesült Államokkal szemben, de elsősorban azért érdeklődik Oroszország iránt, amit Moszkva tehet Kína számára
– állítja az Eurasia Group vezető elemzője.
A kínai ipari kapacitásokkal pedig senki nem veheti fel a versenyt. Az autóik, a többi között a Havel, a Chery és a Geely piaci részesedése 10 százalékról 38 százalékra ugrott a nyugati márkák kivonulása után, és az Autostat orosz kutatóintézet szerint várhatóan idén tovább nő majd. A szórakoztatóelektronikai termékeknél hasonló a helyzet: az okostelefonok piacán a kínai márkák részesedése már 2021 végére 40 százalékos volt – ez mostanra elérte a 95 százalékot.
Fotó: Shutterstock
Alternatíva a dollár helyett
Miután az orosz bankok egy részét kizárták a SWIFT-rendszerből, Moszkva a kínai jüanra cserélte le a dollárt. Az orosz cégek egyre inkább a jüant használják a Kínával folytatott kereskedelemben, és a másokkal lebonyolított tranzakciókat is mindinkább ebben a devizában bonyolítják le, hogy elkerüljék a szankciókat. A jüan részesedése az orosz devizapiacon a tavaly januári nem egészen 1 százalékról novemberre 48 százalékra ugrott.
A SWIFT által közzétett adatok szerint tavaly júliusban Oroszország
rövid időre a világ harmadik legnagyobb offshore jüankereskedési központjává vált Hongkong és az Egyesült Királyság mögött.
Azóta is az első hat piac között van, miközben az ukrajnai háború előtt még a top 15-ben sem volt.
Az orosz pénzügyminisztérium megduplázta a nemzeti vagyonalap jüantartalékait, így az elérheti a 60 százalékot. A nagyobb jüantartalékokkal Moszkva képes a kínai valutát a rubel és a pénzügyi piacok stabilizálására használni. A rubel az elmúlt évben több mint 40 százalékot zuhant az euróval és a dollárral szemben, a fő orosz részvényindex pedig több mint harmadával esett.
A kapcsolat azonban nem zavarmentes, az UnionPay kínai fizetési rendszer például a Kommerszant jelentése szerint nem fogadja már el az orosz bankok által kibocsátott kártyákat a szankciók miatt. A kínai nagyvállalatok is óvatosak, igyekeznek elkerülni, hogy másodlagos szankciókat vessenek ki rájuk az orosz üzletek miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.