Segít-e az üzleti képzésen átesett cégvezető?
Az üzleti képzésekből kikeveredő cégvezetők hatását vizsgálta három közgazdász egy kutatás során, ám az eredmények kevéssé igazolják a magas presztízsű képzések értelmét. Daron Acemoglu, Alex X. He és Daniel Le Maire amerikai és dán cégeket vizsgált, ahova MBA-képzésben részt vett vezérigazgatók érkeztek, és arra jutottak, hogy az új cégvezető nem növelte a vállalat forgalmát, termelékenységét, beruházásait vagy exportját a korábbi eredményekhez képest.
A közgazdászok szerint az üzleti iskolából érkező vezető leginkább a bérekre figyel, és a bevételek munkaerőre fordított arányára gyakorol negatív hatást. A kutatók azt is vizsgálták, hogy az eredmények azért maradtak-e el, mert hanyatló cégek fordultak az MBA-diplomával rendelkező új főnök irányába, ám ennek nem találták nyomát. Arra utaló jeleket sem találtak, amelyek a csökkenő bérek hatására növekvő nyereséget jeleztek volna.
Sőt, a kutatás eredményeit a Financial Timesban ismertető Acemoglu azt is hozzáfűzi, hogy az alacsonyabb bérszint hosszabb távon akár csökkentheti is a cégek nyereségességét és a képzett munkaerő megtartását. Rövid távon azonban a részvényesek jól járnak egy ilyen új vezér kinevezésével, hiszen
nő a részvények árfolyama, a cég pedig több pénzt fordít a papírok visszavásárlására vagy épp osztalékra, mint a nem MBA-végzettségű előd idején.
Igaz, közben az új főnök nagyobb fizetést vesz fel.
A nem üzleti iskolákból érkező cégvezetők megosztják a bevétel vagy a profit növekedését az alkalmazottakkal, általában a növekvő hozzáadott érték ötödét juttatva nekik. Ez a kapcsolat azonban az MBA-képzésről érkező vállalatvezetők esetében megszűnik. Noha azt nehéz megállapítani, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az egyik lehetséges magyarázat Milton Friedman hetvenes évekből származó tanítása, mely szerint egy vállalkozás egyetlen társadalmi felelőssége a profit növelése.
Ez az elképzelés népszerű az üzleti iskolákban és a közgazdaságtani karokon, számos kurzus hirdeti a lean menedzsment és a költségek lefaragásának hasznosságát, így könnyen lehet, hogy innen érkezik az impulzus a dolgozókkal szembeni szigorúbb álláspont felvételére. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy
az MBA-diplomával rendelkező vezetők gyakran találkoznak egymással, ám szinte sosem érintkeznek kékgalléros munkásokkal.
Azonban Acemoglu kiemeli, hogy ez sem feltétlenül jelenti az üzleti iskolák kudarcát, hiszen sok ott végzett hallgató végül nem lesz vezérigazgató, más pozíciókban pedig hasznosabb lehet az iskolapadban megszerzett tudás. Ezenkívül a legtöbb vizsgálat alá eső menedzser 2000 előtt szerezte a diplomáját, azóta pedig az üzleti iskolák is változhattak. Végezetül pedig semmi sem változtathatatlan ezekben a képzésekben, a változásokat gyakran maguk a diákok alakítják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.