Véget érhet a kereskedelmi háború, egyeztettek a miniszterek

A kínai kereskedelmi miniszter meghívta kollégáját, Don Farrellt egy pekingi látogatásra, amit az ausztrál tárcavezető elfogadott, miután a két politikus hétfőn – 2019 óta először – online egyeztetett.

A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a távol-keleti ország kész újraindítani az Ausztráliával a kereskedelemről szóló egyeztetéseket, hogy minél előbb meginduljanak a szállítmányok. Hozzátették: Peking elvárja, hogy Canberra tisztességes és nyitott üzleti környezetet biztosítson az Ausztráliában tevékenykedő kínai vállalatoknak – írja a Reuters.

– jelentette ki Don Farrell, amihez hozzátette: az online találkozó fontos lépés Ausztrália és Kína kapcsolatainak stabilizálódásában. Azt is elárulta, hogy a két fél kiterjesztené az együttműködést az energetika és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.

Az ausztrál–kínai kereskedelmi háború

A két ország 2015-ben még szabadkereskedelmi egyezményt kötött, a következő évben pedig a stratégiai partnerségről írtak alá megállapodást. A Malcolm Turnbullt váltó Scott Morrison azonban keményen fellépett Kína ellen: 2018 nyarán az ausztrál hatóságok közölték, hogy a Huawei és a ZTE nem szállíthat technológiai berendezéseket az ausztrál 5G-s hálózatokhoz. Scott Morrison a koronavírus-járvány kapcsán is élesen bírálta a távol-keleti országot, amit az visszautasított, és válaszul óva intette a kínai diákokat, hogy ausztrál egyetemeken tanuljanak, 

Canberra felmondta az új selyemutakkal kapcsolatos megállapodásokat, majd a kínai kormány bejelentette, hogy felfüggeszti a magas szintű gazdasági kapcsolatait az ausztrál kormánnyal. Kína vámot vetett ki az ausztrál borra és árpára, majd vállalatai teljesen, illetve nagyrészt leállította a homár, a fa, a marhahús, a réz, a cukor és a szén behozatalát. A kínai befektetők is távoztak Ausztráliából.

Ausztrália válaszul a Kínából érkező késztermékekre (például a papír) vetett ki vámokat, valamint panaszt nyújtott be a WTO-hoz. A vasércet viszont továbbra is bőszen vásárolták a kínaiak, így a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 220,9 milliárd dollárt a kínai vámhatóság adatai szerint. Más ágazatokban azonban súlyos problémákat okozott a kereskedelmi háború, például az ausztrál homár több mint 90 százalékát exportálták Kínába 2019-ben, ez 2020 végére nullára redukálódott.

Tavaly májusban kormányváltás történt, és a munkáspárti Anthony Albanese pragmatikusabb, a gazdasági szempontokat jobban előtérbe helyező külpolitikát folytat elődjénél. A tavaly novemberi G20-csúcson hat év után találkozott először a két ország vezetője, decemberben pedig az ausztrál külügyminiszter a kínai fővárosba látogatott.

Szakértők szerint a két ország gazdaságilag egymásra van utalva: az inflációval küzdő Canberra a Kínának szánt termékeit csak részben tudta átirányítani az európai, az amerikai és az ázsiai piacokra, ráadásul a földrajzi távolságok miatt a szállítás is megdrágult. Peking szintén nehezen és drágán tudja kiváltani az ausztrál mezőgazdasági termékeket, energiahordozókat és nyersanyagokat. Nagy kérdés persze, hogy mit szól ehhez Washington, hiszen Ausztrália az AUKUS (háromoldalú biztonsági egyezmény Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok között) tagjaként az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese.