Az amerikai drón és az orosz vadászgép ütközésének háttere
Washington megígérte, és meg is tette. Nyilvánosságra hozták azokat a videófelvételeket, amelyek amerikai források szerint bizonyítják, március 14-én egy orosz elfogó nehézvadászgép, egy Szu–27-es hátulról rárepülve megsemmisített egy nagy méretű, több tonnás amerikai felderítő-hírszerző-csapásmérő drónt, egy Kaszást (MQ-9 Reaper), amely amerikai források szerint nemzetközi vizek felett repült. Moszkvai források szerint az amerikai drón berepült az orosz Flight Information Zone – Repülésinformációs Terület (FIZ) – zónába. Az eset az amerikai–oroszországi kapcsolatok új mélypontját jelenti – és komoly mértékben megnöveli a két atomfegyver-szuperhatalom katonai összecsapásának a veszélyét. Az oroszok megtalálhatták a Kaszás roncsait 850-900 méter mélyen, 60 kilométerre az egyik legnagyobb orosz haditengerészeti bázistól, Szevasztopoltól.
Az oroszok korábban közölték, ki akarják emelni a lezuhant amerikai pilóta nélküli gépet. Az amerikaiak – Lloyd Austin védelmi miniszter és Szergej Sojgu oroszországi kollégája nem publikált tartalmú telefonbeszélgetését követően – közölték: tudják, hogy hol történt az eset. Elismerték, hogy a térségben nincsenek amerikai hadihajók, de „sok barátunk van arrafelé, ők segíthetnek” – jelezték. Nyilván a fekete-tengeri NATO-államokra, a legnagyobb flottával, a roncskiemeléshez szükséges berendezésekkel, hajókkal rendelkező törökökre, esetleg a románokra, bolgárokra és a nyugati katonai szervezet küszöbén álló Grúziára gondolhattak. Ám a közelben ott az oroszok szevasztopoli bázisa (amelyet még a Krím tényleges ukrán területként bérbe adott Moszkvának 2014 előtt), ahol feltételezhetően megvannak a roncskiemelés, tengeralattjáró-mentés technikai eszközei, víz alatti robotok.
Atomrakétákkal Szentpétervár felé
Egy olasz weboldal, a The Aviationist szúrta ki, hogy két nappal a fekete-tengeri drónincidens előtt egy – feltehetően atomfegyverekkel felszerelt
B–52H amerikai stratégiai nehézbombázó minden korábbinál közelebb repült a Balti-tengeren Szentpétervárhoz.
Ezzel mintegy 100 kilométerre megközelítette Vlagyimir Putyin oroszországi elnök szülővárosát, és elrepült a Gogland-sziget (ez a Balti-tengerben lévő négy – orosz fennhatóság alatt lévő – szigetlánc legnyugatabbra fekvő tagja, amely az észt–orosz és a finn–orosz határ tengeri meghosszabbításának vonalában fekszik) mellett. A B–52H egyike annak a négy hasonló típusú amerikai nehézbombázónak, amelyeket az ukrán háború miatt az USA-ból 2023. február végén átvezényeltek Európába, a spanyolországi Morón légibázisra.
Egyes feltételezések szerint a B–52H Szentpétervár-missziójának köze lehetett a két nappal későbbi, a Fekete-tenger Krím félszigeti szakaszán történt drónlezuhanáshoz – noha ezt egyik fél sem erősítette meg mindeddig.
A B–52H Szentpétervár-misszióját vélhetően az az amerikai szándék motiválta, hogy teszteljék Moszkva reagálását.
Az amerikai nehézbombázó olyan közel repült Szentpétervárhoz, hogy levegő-föld atomrobbanófejes rakétái kevesebb mint egy perc alatt elérhették volna az öt és fél milliós nagyvárost. A március 11-i légi útján a B–52H amerikai bombázó a NOBLE61 hívójelet használta. A gép a szokásostól eltérően, az oroszországi tengeri határ megközelítésekor nem kapcsolta ki transzponderét, a radar-válaszjeladó berendezését, amely „láthatóvá” teszi a légi járművet a gépkövető szolgálatok, például a Flightradar számára is.
Ezzel üzenték az oroszoknak, hogy „itt vagyunk, húzzátok meg magatokat”
– mondta lapunknak egy repülésügyi szakértő.
Telefonok és kérdőjelek
Ami a kisebb vadászgéphez hasonló méretű és 16-32 millió dollárba kerülő MQ-9-es Kaszás Krím előtti lezuhanását illeti, még sok a kérdőjel. Az incidenst követően Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter felhívta oroszországi kollégáját, Szergej Sojgut. Annyit ismertek el, hogy a drón lezuhanásáról beszéltek, amelynek amerikai változata szerint az egyik elfogó oroszországi Szu–27-es nehéz vadászbombázó nekirepült az MQ-9-es hátsó részén lévő hajtólégcsavarnak, és azt tönkre téve előidézte a drón lezuhanását.
A Pentagon közzétett egy szerkesztett változatot a történtekről, amely valós időben mutatja, hogy a Szu–27 alulról, a drón jobb oldala felől támad, és két leeresztő szelepén üzemanyagfelhő árad, elérve a drónt is. Aztán lassított felvételen látjuk, amint a drón csaknem ezer lóerős motorja által meghajtott légcsavar még sértetlenül forog. Majd ismét felgyorsul a kép, valós időben ábrázolják a második támadást, amelynél az ugyancsak jobbról alulról támadó oroszországi gép immár egész közelről a drón jobb oldala felett repül, a képernyő-kamera kikapcsol, semmit sem látni néhány másodpercig (ez a feltételezett ütközés intervalluma), aztán ismét lassított felvételen látjuk, hogy a légcsavar egyik szárnya elgörbült. Vége a felvételnek,
a drón feltételezett ütközését és az ezt követő lezuhanását már nem látjuk.
A kamera a drón alsó-elülső részén volt, mert a felvételen látni a légi jármű szárnyát. A kamerával az operátornak élő kapcsolata lehetett, mert követte a Szu–27-es mozgását.
Az oroszok azt állítják, hogy nem volt fizikai kontaktus a Szu–27-es és a drón között. Az amerikai felderítő jármű szerintük manővereket végzett, és az egyik következtében kibillent az aerodinamikai egyensúly, a gép lezuhant. A roncskiemelési munkálatok elindultak, a helyszínt az oroszok hadihajói őrzik.
Március 17-én reggel Moszkva egy újabb amerikai drón megjelenését jelentette a térségből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.