Így csapnak szét egy csodát: tízezreket bocsát el a svájci bank
Svájci, brit és amerikai ügyvédek hada vetette rá magát a szakirodalomra és a precedensekre, miután kiderült, hogy a Credit Suisse (CS) által kibocsátott egyes kötvényeket az alpesi állam egyszerűen lenullázta. A UBS–CS-egyesülés során az úgynevezett AT1-kötvények tulajdonosai semmit nem kapnak. A részvényesek viszont – akik az ilyen esetekben általában a kötvényesek után következnek – 3,23 milliárd dollárral gazdagodhatnak.
A szóban forgó kötvények az úgynevezett AT1 kategóriába tartoznak (additional tier 1 bonds), az ilyen papírokat a szabályozóhatóságok által előírt tőkemegfelelési követelményeknek való megfelelés miatt szokás kibocsátani, gyakorlatilag tartaléktőkének számítanak. A legnagyobb kötvénytulajdonosok között olyan tőkepiaci nagyragadozók találhatók, mint a Lazard Freres Gestion, a PIMCO vagy a GAM Investments. Az egyik, a történetben érdekelt ügyvédi iroda szerint a legnagyobb kötvénytulajdonosok holnap gyűlnek össze, hogy megvitassák a lehetőségeket.
A globális kötvénypiac egyik legnagyobb szereplője a PIMCO (1,7 ezer milliárd dollár kezelt vagyonnal) 340 millió dollárral ragad be a Reuters értesülései szerint, és aligha vigasztalja, hogy az egyesülés hírére felértékelődő többi CS-kötvény árfolyam-emelkedése kompenzálja ezt az összeget. A Tradeweb adatai szerint egy 2026-ban lejáró, csaknem 2 milliárd dollár névértékű sorozat egy kötvénye a pénteki 66 centről hétfőre 87,5-re drágult. A svájci hatóságok döntése nyomán nagyjából 17 milliárd dollár értékű ilyen AT1-kötvényt nulláztak le.
A jogi kérdéseken túl felvetődik a svájci bankrendszerbe vetett, korábban nagyon erős bizalom megroppanásának kérdése is.
Nagyon nem tesz jót az országnak, ha a befektetők úgy gondolják, hogy jogaikat felül lehet írni
– nyilatkozta Kern Alexander, a University of Zürich pénzügyi joggal foglalkozó professzora. „A válságmenedzsmentet pánikban hajtották végre, és ez aláásta a jogállami normákat, valamint rontotta Svájc hínevét” – tette hozzá.
Fotó: Stefan Wermuth / Bloomberg via Getty Images
A svájci kormány az alkotmány egy paragrafusára hivatkozott, amely megengedi, hogy a közrend, a belső és külső biztonság érdekében átmeneti rendelkezéseket hozzon. A mostani esetben a kabinet a vállalatok összeolvadásának részvényesi jóváhagyásáról szóló jogszabályokat írta felül. Marlene Amstad, a svájci bankfelügyelet vezetője szerint a pénzügyi stabilitást helyezték előtérbe a versenyjogi aggályokkal szemben. A CS és a UBS 333 milliárd frank lakossági betétet kezel, 115 milliárddal többet, mint a harmadik legnagyobb svájci bank, a Raiffeisen.
A pénzügyi stabilitás persze nagyon fontos, viszont a döntés olyan felháborodást keltett Svájcban is, hogy az Ethos Foundation, amely 246 nyugdíjalapba tartozó 1,9 millió tag érdekeit képviseli (370 milliárd frank vagyont kezel), a jövőbeni részvényesi szavazások blokkolásával fenyegetőzik.
„A svájci bankrendszer történetében fennálló példátlan esettel szembesülve az Ethos továbbra is képviseli a kisebbségi tulajdonosok érdekeit. Minden lehetőséget megvizsgálunk a következő napokban, a jogiakat is, hogy felelősségre vonjuk az ezért az összeomlásért felelős embereket”
– közölték.
Több tíz ezer bankárt rúgnak ki
A CS botránya ugyanakkor nem csak jogi-etikai szempontból rázta meg a szélesebb értelemben vett pénzügyi-befektetői közösséget. A két bank egyesülése során több tíz ezer ember leépítésére lehet számítani. A CS belföldi kiskereskedelmi üzletága, valamint a befektetési banki üzletág több mint 30 ezer embert foglalkoztat. A Financial Times értesülései szerint
az elkerülhetetlen létszámcsökkentés túlnyomó részét a CS állományából hajtják végre.
A két bankház foglalkoztatottainak száma 120 ezer lesz a felvásárlás után, a CS 17 ezer embert foglalkoztató befektetési banki üzletágát várhatóan jelentősen megkurtítják. A UBS globálisan 74 ezer embert alkalmaz.
Ralph Hamers, a UBS vezérigazgatója a felvásárlást bejelentő vasárnapi sajtótájékoztatón közölte, hogy 2027-ig évi 8 milliárd frankot szeretnének megspórolni, ebből 6 milliárd a létszámcsökkentésekből jönne össze, 2 milliárdot pedig az információtechnológiai kiadásokon spórolnának meg. A CS bérköltsége 8,8 milliárd frank volt tavaly.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.