Lehetetlent várnak el politikusaiktól az amerikaiak

A költségvetési vita nem csupán a pártokat, hanem a szavazókat is megosztja az Egyesült Államokban. Egy friss felmérés eredménye szerint a közvélemény gyakorlatilag lehetetlent vár el a kongresszustól: csökkenteni az állam méretét és a kiadásokat, egyúttal a jelenleginél több pénzt fordítani a legnépszerűbb és egyben legköltségesebb programokra.

Joe Biden a márciusban bemutatott költségvetés tervezetében majdnem háromezermilliárd dollárral ígéri csökkenteni a deficitet a következő tíz évben. A terv azonban a gazdagok megadóztatását és újabb kiadásokat is tartalmaz, a republikánus törvényhozók ezért hallani sem akarnak róla. Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus vezetője váltig állítja, hogy folyamatosan egyeztet a Fehér Házzal, a párt azonban eddig nem állt elő saját tervvel a kiadások csökkentésére, a felvetett ötleteik pedig igen népszerűtlenek. Márpedig másfél év múlva elnök- és törvényhozási választás lesz, és ilyenkor a szavazók árgus figyelemmel lesik, mit ígérnek a voksukért cserébe a politikusok.
A közvélemény hasonlóképpen határozatlan. Az Associated Press és a NORC Center for Public Affairs Research 1081 felnőtt megkérdezésével március közepén készített közös felméréséből kiderül, hogy 

 A gondolkodást az AP szerint a koronavírus-járvány és az annak terheit csökkenteni hivatott hatalmas segélyprogramok változtatták meg, három éve ugyanis a mostani 60 százalékkal szemben csak 37 tartotta fontosnak a kiadások megvágását.

Jól mutatja, milyen jelentős összegről van szó, hogy becslések szerint a szövetségi kiadások a következő években várhatóan a teljes amerikai GDP mintegy 24 százalékát teszik ki, míg egy évtizede még csak a 20,5 százalékát. Az arány pedig valószínűleg növekedni fog, mivel a népesség elöregedése miatt többet kell fordítani társadalom- és egészségbiztosításra. Ezt egyébként az emberek nem is bánják, 

Hasonlóképpen 65 százalék tartja elégtelennek az oktatásra fordított összeget, míg nagyjából felük adna többet a jelenleginél a határbiztonságra, gyermekgondozási támogatásra, kábítószer-rehabilitációra, környezetvédelemre és bűnüldözésre.
Ezzel szemben 69 százalékuk szerint túl sok pénzzel segít az Egyesült Államok más országokat, például Ukrajnát. A külföldi segélyek jelentős megvágása azonban a hírügynökség szerint gyakorlatilag semmilyen hatással nem lenne a kormányzati kiadásokra, mivel azoknak nem egészen egy százalékát teszi ki.
A hadsereg ügyében teljesen megosztott a közvélemény: harmaduk szerint túl keveset költenek rá, majdnem ugyanekkora hányad szerint túl sokat, a harmadik harmad szerint pedig pont annyit, amennyit kell.

Mindkét párt szavazóinak többsége egyetért abban, hogy többet kellene fordítani infrastruktúrára és társadalombiztosításra, 

 A republikánusok 65, a demokraták 19 százaléka szerint költenek túl sokat támogatásra a nagyvárosokban. A környezetvédelmi kiadásokat előbbiek mintegy fele, utóbbiaknak alig hat százaléka sokallja. A republikánusok inkább a hadseregre, a bűnüldözésre és a határbiztonságra költenének többet, a demokraták a szegények megsegítésére, környezetvédelemre, gyermeknevelési támogatásra, kábítószer-rehabilitációra és tudományos kutatásra.
Életkortól függően is változnak a prioritások. A fiatal felnőttek keveslik a környezetvédelemre és a nagyvárosi támogatásra fordított összeget, az idősebbek több pénzt költenének az infrastruktúrára, hadseregre, bűnüldözésre és határbiztonságra. A 30 és 44 év közöttiek azt látnák szívesen, ha a szövetségi kormány oktatásra szánna több pénzt, ami nem csoda, hiszen legnagyobb valószínűséggel ennek a korosztálynak van iskoláskorú gyermeke.