Ma közel 2,4 milliárd munkaképes korú nő él olyan országokban, amelyek nem adnak nekik ugyanolyan jogokat, mint a férfiaknak. A 2022-es év ebben húszéves mélypontot jelent, amikor is az országok a legkevesebb, nemekkel kapcsolatos reformot fogadtak el. Sőt, egyes államokban visszavontak korábban biztosított jogokat - írta a Világbank-csoport egy friss jelentésében.
A nők helyzetének javítása nem csupán társadalmi igazságosság kérdése, hanem a gazdasági fejlődés előfeltétele is
- állapította meg a Women, Business and the Law 2023 jelentés, hasonlóan a Moody’s Analitics-éhez.
A mélyszegénység felszámolásához és a jólét növeléséhez a nemek közötti egyenlőség alapvető feltétel. Ha ezt biztosítjuk, akkor több női munkavállaló lesz, többen maradnak közülük hosszútávon a munkaerőpiacon és többen is kerülnek közülük vezetői pozícióba. Ennek eredményeképpen a nők magasabb fizetéseket kaphatnak és többen indíthatnak saját vállalkozást.
Ha csak az OECD-országokban felszámolnánk a nemek közötti különbségeket a munkaerőpiaci részvételben és a vezetői pozíciókban, akkor körülbelül 7 százalékkal, azaz mintegy 7 ezer milliárd dollárral növelhetnénk a világ GDP-jét. A fejlődő gazdaságokban pedig arányában ennél is nagyobb eredmény érhető el
– állapította meg a Moody’s Analytics.
A Világgazdasági Fórum globális nemek közötti egyenlőtlenségi indexe szerint – ami a gender egyenlőséget méri a gazdasági, az oktatási, az egészségügyi és a politikai dimenziókban – a jelenlegi ütemben ezt 132 év alatt érnénk el.
Jó hír, hogy az elmúlt fél évszázadban minden országban történt fejlődés: a legtöbb reformot a családon belüli erőszak kezelésére, a munkahelyen a nemek közötti megkülönböztetés és a szexuális zaklatás tiltására hozták.
A bérszakadékhoz hozzájárulnak az előítéletek és az egyenlőtlenségek, amelyek a nőket alacsony bérű foglalkozásokba helyezik, továbbá a nők aránytalan gondozási feladatai
- írta a Világbank, amely azt is megállapította, hogy
a férfiak és nők közötti jövedelemkülönbség fennmaradása negatívan befolyásolja egy ország gazdaságának növekedését.
Hozzátették, hogy a világ 119 gazdaságában még mindig javíthatók a jogi keretek a nemek közötti bérszakadék csökkentésére. Például az egyenlő fizetést az államok fele nem írja elő törvényben.
Az üzleti életben nehéz nőként érvényesülni. Ezt támasztja alá Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is, aki a CNBC-nek elmondta, hogy a
férfi kollégáihoz képest kétszer olyan keményen dolgozott.
Az IMF-vezető vélekedése tükrözi a Világbank megállapítását, miszerint a nők szerepét illetően fordult a kocka, ám a nemek közötti egyenlőség terén az elmúlt években visszalépés történt. A világjárvány, majd a háború, aztán a megélhetési válság is jobban sújtotta a nőket.
A globális GDP 20 százalékkal magasabb lenne, ha a nemek közötti foglalkoztatási különbségek megszűnnének. A Közel-Kelet, Észak-Afrika és Dél-Ázsia országaiban pedig ez az érték akár 80 százalékkal is növekedhetne.
A női vezetők aránya sokkal alacsonyabb azokban az ágazatokban, amelyek várhatóan a termelékenység motorjai lesznek, ideértve az információs és a technológiai szektorokat. Tehát a nők kimaradnak a gyorsan fejlődő ágazatokból származó bér- és jövedelemnövekedésből - állapította meg a Moody's.
A legfelsőbb vezetői székek csupán 23 százalékát foglalják el nők, míg a teljes alkalmazotti állományban a két nem aránya nagyjából világszerte megegyezik.
A mesterfokozatú vagy azzal egyenértékű diplomával rendelkező, 25 és 64 év közötti nők száma meghaladja a férfiakét a legtöbb OECD-országban és a főbb feltörekvő államokban. A legnagyobb különbség a férfiak javára Japánban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Dél-Koreában van, míg arányában a legtöbb magasan képzett nő Lettországban, Lengyelországban és Portugáliában él. Az inga mindkét irányba mintegy 30 százalékkal leng ki, ugyanakkor a vizsgált 40 országból 31-ben a nők rendelkeznek többségében magasabb végzettséggel.
A legtöbb államban a nők magasabb iskolai végzettséget érnek el a férfiakhoz képest, mégis jelentősen alulreprezentáltak a közép- és felsővezetői pozíciókban, azaz nem használják ki a képességeiket és az idejüket.
A Moody’s fontos következtetése, hogy az oktatás hozadéka a munkaerőpiacon alacsonyabb a nők esetében.
Tehát a nők átlagosan többet tanulnak, mégis alacsonyabb szintű és rosszabbul fizetett pozíciókban helyezkednek el, mint amit a képzettségi szintjük megengedne.
A kulturális attitűd sem elhanyagolható. Azokban a társadalmakban, ahol kevés női vezető van, a fiatal generációknak nincs női példaképük, nem látnak olyan mintát, ami alapján kialakíthatnák a vezetői identitásukat és motiválnák magukat erre a szerepvállalásra. Pedig az irányítói pozíciókban a nemek közötti különbségek javítása világszerte nagyobb gazdasági jólétet eredményezhet. A nőkre nehezedő családi kötelezettségek ugyanakkor nagy terhet jelentenek, ráadásul amiatt a kapcsolati hálójuk is kisebb. Ugyancsak kulturális jegyekből vonható le, hogy a nők ritkábban kérnek előléptetést és velük szemben magasabb követelményeket támasztanak. Sőt, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint a nőknek kevesebb az önbizalma, még neki és Angela Merkel, korábbi német kancellárnak is.
A társadalmi normák megváltoztatása hosszadalmas és összetett folyamat, amely magában foglalja a rugalmas munkafeltételek, a megfizethető gyermekgondozás, valamint a fizetett szülési és apasági szabadság biztosítását.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a nemzetközi nőnapon elmondta, hogy a kereskedelemre nyitottabb országokban általában magasabb a gender egyenlőség szintje, ami részben azért van, mert a kereskedelem liberalizációja a nők magasabb szintű oktatásával és képzettségével jár együtt. A kereskedelem erősítheti a nőket, a nők pedig erősíthetik a kereskedelmet.
Az elnök felhívta a figyelmet, hogy
a női vezetők általában olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek különösen előnyösek a geopolitikai feszültségek idején: jók a holisztikus gondolkodásban, a komplexitás kezelésében és az együttműködésben.
Lagarde rámutatott arra is, hogy 1945 óta a legnagyobb multilaterális intézményekben a vezető pozícióknak mindössze 12 százalékát töltötték be nők.
A legnagyobb mértékben a hajadon nők részaránya emelkedett az amerikai munkaerőpiacon a Wells Fargo jelentése szerint, ám ezzel együtt a férfiakhoz mért fizetési különbség is megnőtt.
Tíz éve a hajadon nők az agglegény férfiak heti fizetésének 95,8 százalékát kapták, tavaly már csak a 92,1 százalékát.
Az eredmény meglepte a cég szakértőjét, mivel a nők körében növekszik a diplomások száma, ráadásul az egész népességre tekintett bérszakadék nagy részét az anyaság okozza - írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államok statisztikai hivatala szerint a nők átlagosan 17 százalékkal vittek haza kevesebbet a férfiakhoz képest.
Magyarországon a nők fizetése 17,3 százalékkal ért kevesebbet tavaly.
A bérszakadék vagyoni különbségekhez vezet: a soha nem házasodott nőknek 29 százalékkal kevesebb vagyona van, mint a soha nem házasodott férfiaknak. A gyermekvállalás szinte semmilyen hatással nincs az egyedülálló férfiak vagyonára, ám a nőkére már annál inkább. A gyermektelen, egyedülálló nőknek viszont nagyobb vagyonuk van mint a szingli férfiaknak.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a dolgozó nők hátrányba kerülhetnek terhesség alatt és szülés után is. A Century Foundation agytröszt a világjárvány előtt készített kutatásában azt találta, hogy
minden 5 év alatti gyermek átlagosan 15 százalékkal csökkentette az anya keresetét.
Az "anyasági büntetés" egy olyan bérhátrány, ami az anyává válással vagy a család új gyermekekkel való bővítésével jár. A jövedelemcsökkenést többek között a megkülönböztetés, a normák és a családbarát állami szabályozás hiányai okozzák.
Az Európai Unióban, 2022 harmadik negyedévében, a 15-64 éves foglalkoztatottak 46,4 százaléka volt hölgy. A foglalkozásokat tekintve a legtöbb nőt az irodai kisegítők között találhattuk, ahol a dolgozók kétharmadát tették ki, míg a legkevesebbet a kézműves foglalkozásokban, ahol a munkaerő mintegy tizedét alkották ők.
Részletesebb szintet tekintve az unióban a gyermekgondozók 93 százalékát nők alkották. Női szakma még az ápolási és szülészeti terület is, ahol az álláshelyek 89 százalékát ők töltötték be. Az általános iskolai tanárok körében az arányuk 88 százalék volt. A leginkább férfi szakmákat az építőiparban, a gépszerelők- és javítk, továbbá a villanyszerelők közt találjuk, ahol a nők aránya mindössze 1-3 százalék – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Vége a vállalati titkolózásnak: kiderül, miért alacsonyabb a nők fizetéseA munkáltatók bérezési gyakorlatának átláthatóságával lépne fel a nők és a férfiak között tapasztalható bérszakadékkal szemben az Európai Unió. Az elfogadás előtt álló, kötelező érvényű irányelv célja, hogy az azonos munkakörben dolgozó vagy egyenlő értékű munkát végző női és férfi munkavállalók között ne tegyen nemi alapon különbséget a díjazásban a munkáltató. Az irányelv kötelezné a nagyvállalatokat, hogy bizonyos esetekben tegyék hozzáférhetővé a bérezési gyakorlatukat nemek szerinti bontásban. A hátrányt szenvedő munkavállalók pedig könnyebben kaphatnának jogi segítséget, és kártérítésre is jogosultak lennének. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.