Svájc feladta pénzügyi semlegességét, a bankszektor nyögi a pálfordulást

Az orosz–ukrán háború miatt Svájc feladta a semlegességét, és emiatt egyre többen félnek attól, hogy a pénzük nincs biztonságban a helvéteknél – írta a Financial Times.

A legnagyobb svájci bankok vezetői szerint súlyos üzleti következményekkel járt, hogy az ország fellépett Oroszország ellen az ukrajnai háború kirobbanása után. Egyre több kínai ügyfél jelezte, hogy többé nem bízik az ország pénzintézeteiben, mivel Svájc hátat fordított több évszázados semlegességének, és szankciókat vezetett be a Nyugat szerint ellenséges szereplőkkel szemben.

– mondta Anke Reingren, az RBC elemzője.

A bankszektort érintő problémák az egész országra hatással lesznek. Az alpesi ország egyik alappilléreként a pénzintézetek az ország GDP-jének 10 százalékát adják, és a gazdag ázsiai – főleg kínai – ügyfelek elvesztése katasztrofális következményekkel járhat. Több svájci bank vezetősége haditerveket készít, hogy kezelni tudják annak következményeit, ha a nemzetközi kapcsolatok Kínával tovább romlanak. Kiemelten fontos, hogy meg tudják nyugtatni és védeni a legnagyobb kínai ügyfeleiket.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy az ország semlegessége szent és sérthetetlen, de kijelentették, hogy az Oroszország elleni szankcióknál mérlegelniük kellett „Svájc hitelességét” és „az oroszok által megsértett, alapvető nemzetközi jogi normák nagyságát”.

Svájc máig a világ első számú offshore központja, a globális összvagyon nagyjából egynegyede áramlik svájci bankokon keresztül. Az utóbbi években ebből egyre nagyobb részesedésre tesznek szert a kínai ügyfelek, akiknek az elvesztése hatalmas kárt okozna a szektornak és az országnak is.

Bár a svájci kormány nem hozta nyilvánosságra a pénzintézetekben lévő ázsiai vagyon méretét, egy 2014-ben közzétett aktából kiderült, hogy a kínai elit legtöbb tagja, köztük a volt miniszterelnök, Ven Csia-pao fia is rendelkezik számlával az ország valamelyik bankjában.

Sok svájci bankár azonban egyáltalán nem borúlátó. Kína és az USA között tavaly 700 milliárd dollárnyi kereskedelem folyt, ez nem változik egyik napról a másikra. A pénzintézetek lassan, de biztosan vissza fogják nyerni az ügyfelek bizalmát, és abban reménykednek, hogy nem léptetnek életbe Peking ellen szankciókat. Az ázsiai elit pedig korántsem fordított hátat Svájcnak, mivel a zürichi tőzsde még mindig a legnépszerűbb európai börze a kínai vállalatok számára.

Míg az amerikai és brit pénzügyi szabályozások megnehezítették a kínai befektetők dolgát, addig a svájci tőzsdék továbbra is nyitva maradtak, és rengeteg ázsiai vállalat részvényeivel csak itt lehet kereskedni Európában.