A koronavírus-járvány még mindig érezteti hatását a kínai gazdaságban. A gazdasági tevékenység mintegy negyedéért felelős ingatlanpiac még mindig nem állt helyre, ami beárnyékolja a gazdaság egészének fellendülését. Közgazdászok ezt vagyonhatásnak nevezik: azok a tulajdonosok, akik az árak hirtelen zuhanása miatt szegényebbnek érzik magukat, hajlamosak visszafogni a kiadásaikat, hogy ismét felpumpálják a zsebüket.
Mivel ingatlanok alkotják a háztartási vagyon mintegy 70 százalékát, a kínaiak úgy érzik, hogy jelentősen elszegényedtek, ami miatt pedig alig költekeznek. Ezzel pedig pont az ellenkezőjét teszik, mint amit a hatalom vár tőlük: Hszi Csin-ping kormányzata célul tűzte ki, hogy a belső fogyasztás felpörgetésével növeli a gazdaság teljesítményét.
A háztartások nettó vagyona 4,3 százalékkal esett tavaly a csökkenő ingatlanárak és részvényárfolyamok miatt. Ilyen utoljára 2001-ben történt
a Capital Economics becslése szerint.
A negatív vagyoni hatás következtében leginkább azok fogták vissza a fogyasztásaikat, akik a közelmúltban nagy jelzáloghitelt vettek fel otthonaikra – magyarázta Julian Evans-Pritchard, a londoni székhelyű, független kutatóvállalat szakértője.
Az ingatlanárcsökkenés mértéke a kisebb városokban nagyobb volt, mint a sokmilliós településeken. Ezt jól mutatja, hogy az állami statisztikai hivatal hetven várost vizsgált meg, és ezek közül a 35 legkisebb településen az új lakások átlagos árai februárban már 13. egymást követő hónapban csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ingatlanügynökök szerint ezeken a helyeken akár 20-30 százalékkal is eshetett az ingatlanok értéke, a kisebb településeken pedig még nagyobb mértékben.
Az új lakások négyzetméterenként 10 558 jüanért, azaz 521 ezer forintért keltek el országszerte az idei első két hónapban. Ez 6 százalékkal maradt el a két évvel azelőtti csúcsértéktől
– állapította meg a Reuters a kínai állami statisztikai hivatal adataiból. Sőt, a hírügynökség találkozott olyan Langfangban – egy 790 ezer fős városban – élő lakossal, aki elmondta, hogy lakása már a felét sem éri a három évvel ezelőtti vételárának, és a hiteltörlesztés miatt fájdalmasan meg kell húznia a nadrágszíjat.
Általánosságban a háztartások teljes fogyasztása enyhén gyorsult, főleg a belföldi turizmus és a vendéglátóipar igénybevétele miatt. A nagyobb értékű vásárlások viszont még váratnak magukra: az autóeladások például márciusban nem változtak az előző év azonos időszakához képest.
A kiskereskedelmi forgalom az év első két hónapjában 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és a következőkben várhatóan tovább vágtat a bázishatás miatt. A megtakarításokat tekintve azonban egyes közgazdászok ennél nagyobb mértékű fellendülést vártak.
A politikai törekvések ellenére nem a belső fogyasztás, hanem továbbra is az export hajtja a gazdaságot. Ahol biztosan nőtt a fogyasztás mértéke, az a leggazdagabbak krémje.
A központi bank legutóbbi felmérése szerint az év első három hónapjában a megtakarítási hajlandóság a lakosság 58 százalékát jellemezte, ami magas érték. Nie Wen, a Hwabao Trust közgazdásza szerint ez az év további részében aligha változik, mivel a fogyasztás felét adó középosztálybeli lakosok továbbra is óvatosak.
A háztartások félretett pénze nem csak tavaly, de még idén is nőtt, az első negyedévben 9,9 ezer milliárd jüannal. A félretett pénzeket sokan a jelzáloghitelek előtörlesztésére használják.
A háztartásokat kell segíteni a kínai jegybankár szerintEz alapvető változás lenne a korábban a cégeket és az infrastrukturális fejlesztéseket ösztönző politikához képest. A lakosság jövedelme az elmúlt pár évben nem emelkedett túlzottan, így a fogyasztás nem képes támogatni a gazdasági növekedést a jegybankár szerint. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.