Idén is pusztító lehet az európai aszály

Egyre inkább úgy tűnik, megismétlődik Európában a tavalyi, ötszáz évente egyszerinek mondott mértékű aszály, erre utal például, hogy hetven éve nem volt ilyen alacsony az észak-olaszországi Garda-tó vízszintje – derült ki a hétfőn közzétett műholdas adatokból.

A legnagyobb olasz tó vízszintje 45,8 centiméterrel van az átlagos tengerszint felett, szemben az elmúlt hetven évet jellemző 109 centiméteres átlagos értékkel. 

Az olasz kormány a hónap elején fogadta el Matteo Salvini infrastruktúra-miniszter rendeletét az aszály kezelésére, amelyben egyebek között egy Salvini felügyelte munkacsoport létrehozása, egy különleges biztos kinevezése, a vízzel kapcsolatos infrastrukturális beruházások egyszerűsítése szerepel. A rendelet mindemellett megemelné a tározókból felhasználható víz mennyiségét, és felveti az esővízgyűjtő medencék létesítését is a mezőgazdaság segítése céljából. 

Salvini korábban drámainak nevezte a folyók, a gleccserek és a tavak vízszintjét, miután ez már a második nyár lehet, amikor súlyos aszály sújtja Olaszországot. Azonban nem csak az olaszok, de Európa számos országa küzd a szárazsággal, így az Európai Aszálymegfigyelő Központ (EDO) által tanulmányozott terület 28,65 százalékán, azaz az Európától Törökországig és a Kaukázusig terjedő területen, valamint az észak-afrikai partvidéken volt aszály 2023. április 1. és 10. között.

A klímaváltozás hatására egyre apadó gleccserek, az idei télen a hegyekben hullott hó csekély mennyisége is arra utal, hogy megismétlődhet a rekordmértékű szárazság Európa-szerte. Olaszországban már felmerült a vízfelhasználás korlátozásának lehetősége is. Az aszály negatívan hathat a mezőgazdaság mellett az áramtermelésre és a folyami szállításra is a kontinensen, miközben a szárazság pusztító hatással van más földrészeken is, így például Argentínában is.